André Gide érdekes, újat próbáló, sokat vitatott alakja a huszadik századi francia irodalomnak. Hatása a kortárs-irodalomra szinte nagyobb jelentőségű, mint tulajdon hagyatéka. Lafcadio, A Vatikán titkának kamasz hőse, ez az életerős, szép, rokonszenves, de voltaképpen – a szó egyenes és átvitt értelmében – haszontalan fiatalember kihajít a vonatból egy jámbor férfiút, aki modern Don Quijoteként Rómába igyekszik a titokzatos körülmények között eltűnt Szentatya felkutatására… Gide több szálból szövi a történetet, sok érdekes embert mutat be, jót mulat a vallásos vakbuzgalom megszállottjain, az öreg, szenteskedő Saint-Prix grófnén, az együgyű és szűzies Fleurissoire bácsin, akik kegyes hiszékenységükben vakmerő és ügyes szélhámosok áldozatául esnek. A Vatikán titka figyelemre méltó kuriózum, híres és korszakot jelző alkotása a francia irodalomnak.