Boromisza Zsolt rajzaival.

A ​​homéroszi mesevilág az ókori Görögország képzeletének legcsodálatosabb alkotása. Sok száz éve találnak gyönyörűséget minden kor fiai e pompás történetekben, a görög mitológiában, amely írók, festők és szobrászok ezreit is nagy alkotásokra ihlette. Ezúttal mai író, magyar író vette tollára Homérosz halhatatlan témáját, kiegészítve a görög mondavilág egyéb történeteivel, amelyek szervesen kapcsolódnak az alakokhoz és a cselekményhez. Nemcsak az Iliászba és az Odüsszejába kapunk bevezetést, hanem az egész görög képzeletvilágba is; s a jártasabb olvasónak, Homérosz olvasójának sem kell csalódnia: ismét végigélvezheti mindazt, amit már megismert e gazdag kincsestárból, rendszerezve, időrendi sorrendben, s velős, tartalmas bevezetővel és magyarázó jegyzetekkel ellátva. Szabó Árpád egyetemi tanár nemcsak az ókor tudós tanulmányozójának hűségével, hanem a vérbeli író készségével adja elő történeteit. Műve két része nagyjából az Iliász és az Odüsszeja cselekményét követi, de közben a mesemondó maga is megszólal s más érdekességekről is tudósít: arról például, hogyan fedezte fel Trója romjait a kalandos életű Schliemann Henrik, hol volt Odüsszeusz hazája, s hogyan is élhetett Homérosz, a vak lantos. Aki meg akar ismerni egy „mondai homályba” vesző és mégis tündöklő világot, aki bevezetőt akar Homéroszba, olvassa el Szabó Árpád könyvét.