kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Czétány György : A transzcendentális illúzió keletkezése és története
- leírás
- további adatok
Három szintézis harca egy egységes valóságért
Sorozat: Cogito könyvek XI.
A jelen könyv egy transzcendentális kritika kifejtésének kísérlete. A kritika alapvető tárgya a valóság valamely szintetikus elvének egyoldalú használata a többi háttérbe szorítása, illetve elfedése által. Egy transzcendentális elv ugyanis annyiban tekinthető látszatnak, amennyiben kizárólagos elvként jelenik meg, mint ami egymagában konstituálja a valóság teljességét. A transzcendentális illúzió keletkezésének alapja tehát valamely szintetikus elv egyoldalú használata, míg a kritika feladata e használat felmutatása. Ám ha a kritika következetes akar lenni, akkor csak úgy képes igazán felmutatni valamely princípium egyoldalúságát, ha amennyire megszerzett tudásából és gondolkodóképességéből telik megpróbálja feltárni a valóság valamennyi legalapvetőbb szintetikus elvét.
A transzcendentális kritika további feladata annak felmutatása, hogy a különböző korokban jellemzően mely szintetikus elvek váltak és válnak egyeduralkodóvá az aktuális valóság konstituálásának tekintetében. E kritikai attitűd talapzatán történelemfilozófia abban az esetben lehetséges, ha az egyes szintetikus elvek dominánssá válása a történeti időben jól körülhatárolható társadalmi formáknak feleltethető meg. Az így kapott történet nem több, de nem is kevesebb, mint a valóságot konstituáló szintetikus elvek (egyoldalú) használatának története, vagyis a transzcendentális illúzió története.
Sorozat: Cogito könyvek XI.
A jelen könyv egy transzcendentális kritika kifejtésének kísérlete. A kritika alapvető tárgya a valóság valamely szintetikus elvének egyoldalú használata a többi háttérbe szorítása, illetve elfedése által. Egy transzcendentális elv ugyanis annyiban tekinthető látszatnak, amennyiben kizárólagos elvként jelenik meg, mint ami egymagában konstituálja a valóság teljességét. A transzcendentális illúzió keletkezésének alapja tehát valamely szintetikus elv egyoldalú használata, míg a kritika feladata e használat felmutatása. Ám ha a kritika következetes akar lenni, akkor csak úgy képes igazán felmutatni valamely princípium egyoldalúságát, ha amennyire megszerzett tudásából és gondolkodóképességéből telik megpróbálja feltárni a valóság valamennyi legalapvetőbb szintetikus elvét.
A transzcendentális kritika további feladata annak felmutatása, hogy a különböző korokban jellemzően mely szintetikus elvek váltak és válnak egyeduralkodóvá az aktuális valóság konstituálásának tekintetében. E kritikai attitűd talapzatán történelemfilozófia abban az esetben lehetséges, ha az egyes szintetikus elvek dominánssá válása a történeti időben jól körülhatárolható társadalmi formáknak feleltethető meg. Az így kapott történet nem több, de nem is kevesebb, mint a valóságot konstituáló szintetikus elvek (egyoldalú) használatának története, vagyis a transzcendentális illúzió története.