Ford.: Farkas Géza.

Még meg se szólalt az ember, Unamuno már ellentmondott neki” – így emlékezik Madariaga A tragikus életérzés szerzője, aki letörhetetlenül rányomta személyisége és roppant életműve bélyegét századunk első harmadának spanyol szellemiségére.
Miguel de Unamuno (1864-1936) annak az úgynevezett 98-as nemzedéknek volt a vezéralakja és egyik legtermékenyebb, legsokoldalúbb – író, költő, gondolkodó – tagja, amely egy nagy nemzeti kudarc, az elveszített spanyol-amerikai háború válságos történelmi pillanatában kereste önmaga és a spanyolság helyét két korszak határán, egy régimódi spanyol társadalom és szemlélet alkonyán és zajosan és veszélyesen megújuló világ hajnalán. Korával együtt hányódott kétség és remény közt, és ez a szenvedélyes kételkedés lett Unamuno, az ember és a művész fő ihletforrása.