Quinton, Anthony : A tökéletlenség politikája

Az ​a tény, hogy Nagy-Britannia a konzervativizmus hazája, és hogy az angol társadalom színterén a konzervatívok, a toryk visznek – mind a mai napig – vezető szerepet, általánosan ismert. Bár ez a politika „elméletellenes”, a vallási értékek védelmében létrejött, majd szekularizált változatában továbbélő konzervatív politikai filozófiai és praxis több évszázados tradícióra tekinthet vissza. Klasszikusainak elvei és praktikus-józan „belátásai”, amelyek a társadalmi színtéren való cselekvést és a kormányzást meghatározták, a hazai politikai gondolkodás számára is felettébb hasznosak. ; Az angol professzor előadássorozata, amely a konzervativizmus megfontolásra érdemes gondolatait nyújtja ismertető elemzéssel, megvilágítja a modernista, liberális politikai eszmék optimizmusát elutasító erkölcsi, társadalmi álláspontokat. A konzervativizmus kezdetei a 17. századra nyúlnak vissza, amikor az anglikán vallás iránti lojalitás, az egyház jogi privilégiumának fenntartása, illetve elvetése vált a társadalmi mozgalmak vízválasztójává. Quinton, akinek előadásai nem véletlenül a konzervatív költő és gondolkodó T. S. Eliot emlékére rendezett tanácskozáson hangzottak el, igen részletesen analizálja Hobbes, Hyde, Hume, Samuel Johnson és mások alapozó jellegű konzervatív eszméit, majd a forradalomellenes Burke, a költőként ismert Coleridge, a múlt századi angolszász politikát meghatározó Disraeli elveit mutatja be. Igen érdekes az is, hogyan kellett megküzdenie ezeknek a politikusoknak a tömegtársadalom, az általános választójogért vívott harcok követeléseivel. Elvetni a jobboldali, szélsőséges álláspontokat; egy jobbára gyakorlatias racionalizmus tisztázott álláspontját alakították ki. (Oakeshott). – Minden, a politika, kiváltképpen annak elméleti kérdései iránt érdeklődő olvasónak szól.