Mózes a világ teremtésétől kezdve látta a múl­tat, ami pedig a jövőt illeti, a Jeruzsálem elfog­lalása (Kr. u. 70) utáni borzalmakat is megírta, megtörténtük előtt 1300 évvel. Múlt és jövő összesen hány esztendő lehet?

Miért fordul elő Mózes öt könyvében a levegő szó csak egyszer? Miért használt Mózes a teremtésről szóló írá­sában olyan sok „és” kötőszót, még olyan helyen is, ahol mi „azután”-t mondanánk? Hogyan tűntek el azok az állatok, amelyeket Mózes nagy szörnyeknek, a tudomány pedig dino­szauruszoknak (- óriásgyík) nevez?

Miféle állat volt az, amelynek a tudomány az archaeopteryx nevet adta, de Mózes sem madár­nak, sem denevérnek nem nevez, hanem szárnyas röpködőnek?

Hol éltek emberek Ádám előtt? A Biblia vála­sza: mindenütt, „az egész föld színén". (1Móz l, 29-31). Pál apostol ezt nem tudta, aminek három oka volt.

Milyen hatással volt a megváltás a Megváltóra? Hogyan távoztak a világból Henókh, Illés próféta és János apostol, akik nem haltak meg? Hány­féle szeretet van? Hányféle megbocsátás létezik? Miben különbözik, és miben egyezik az ószövetségi Berésith (kezdetben) és az újszövetségi En arkhé (kezdetben)? Miben hasonlít a tér az Isten Lelké­hez? Mi az a belső ember, másképp belső elme, vagy felső lélek?

Ezekre a kérdésekre és még számtalan másikra is választ kaphatunk a könyvből.