kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Bahtyin, M. M. : A szó esztétikája (Válogatott tanulmányok)
- leírás
- további adatok
Mihail Mihajlovics Bahtyin (1895-1975) a XX. századi irodalomtudomány, kultúrtörténet és művészetelmélet kimagasló egyénisége. Dosztojevszkijről és Rabelaisról írott monográfiái megjelentek franciául, németül, lengyelül, japánul, és alapművei lettek nemcsak az irodalomtörténeti, hanem a kultúrtörténeti, műfajelméleti, poétikai kutatásoknak is.
Bahtyin eredeti koncepciója nehezen illeszthető be a század közismert irodalomelméleti és művészetfilozófiai irányzatai közé. A formalista-strukturalista irányzatokkal éppúgy szemben áll, mint a vulgár-szociologizmus minden válfajával, vagy a klasszikus filozófiai műértelmezési hagyományt folytató deduktív esztétikákkal. Bahtyin a művészeti és kultúrtörténeti jelenségek vizsgálata során arra törekszik, hogy azok nyelvének, stílusának, szerkezeti sajátosságainak föltárásával rekonstruálja a bennük kifejeződő, történelmileg kialakult általános tudatformákat, világlátási és érzékelési módokat. Ő maga stílusszociológiának, "szociológiai stilisztikának" nevezte módszerét. Konkrét történeti kutatásai nyomán az európai kultúra olyan korszakai keltek új életre, amelyeket hosszú időn át a félreértések, a megszokás által szentesített előítéletek halott filológiai adathalmazzá merevítettek. Tanulmányai a nyelv esztétikai funkcióiról, a költői és prózai nyelv közötti különbségek szociálpszichológiai okairól, a regényforma és a "regényszerű életérzés" keletkezéséről, a káromkodások és a testiség történelmi jelentésváltozásairól, a kalandregény szerkezetében kifejezésre jutó életérzésről ötletgazdagságukkal, szellemi merészségükkel ösztönzőleg hatnak minden igényes, gondolkodó olvasóra.
Bahtyin eredeti koncepciója nehezen illeszthető be a század közismert irodalomelméleti és művészetfilozófiai irányzatai közé. A formalista-strukturalista irányzatokkal éppúgy szemben áll, mint a vulgár-szociologizmus minden válfajával, vagy a klasszikus filozófiai műértelmezési hagyományt folytató deduktív esztétikákkal. Bahtyin a művészeti és kultúrtörténeti jelenségek vizsgálata során arra törekszik, hogy azok nyelvének, stílusának, szerkezeti sajátosságainak föltárásával rekonstruálja a bennük kifejeződő, történelmileg kialakult általános tudatformákat, világlátási és érzékelési módokat. Ő maga stílusszociológiának, "szociológiai stilisztikának" nevezte módszerét. Konkrét történeti kutatásai nyomán az európai kultúra olyan korszakai keltek új életre, amelyeket hosszú időn át a félreértések, a megszokás által szentesített előítéletek halott filológiai adathalmazzá merevítettek. Tanulmányai a nyelv esztétikai funkcióiról, a költői és prózai nyelv közötti különbségek szociálpszichológiai okairól, a regényforma és a "regényszerű életérzés" keletkezéséről, a káromkodások és a testiség történelmi jelentésváltozásairól, a kalandregény szerkezetében kifejezésre jutó életérzésről ötletgazdagságukkal, szellemi merészségükkel ösztönzőleg hatnak minden igényes, gondolkodó olvasóra.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Nyelvészet > |
kategória: | Könyv > Filozófia > |
kategória: | Könyv > Irodalomtörténet > |
kategória: | Könyv > Esszé, tanulmány > |
kiadó: | Gondolat, 1976 |
cikkszám / ISBN: | 0007567 |
kötés: | kötve/egészvászon (kiadói, eredeti védőborítóban) |
oldalszám: | 392 |
könyv nyelve: | magyar |