Amerre a lélek tart
Boulad ​atya könyvei (pontosabban: könyv formájában kiadott előadásai) a népszerű vallásos irodalom kategóriájába tartoznak. Nehéz teológiai kérdéseket tesznek érthetővé (már amennyire egyáltalán lehetséges), hoznak emberközelbe sokak számára. Így történt velem is. Jó katolikusként már mindent hittem a Szentháromságról, amit hinni kell és illik. De először akkor lett élővé számomra, akkor „éreztem meg”, milyen is az isteni személyek kapcsolata, amikor egy Szentháromság-vasárnapi misén a pap a prédikáció nagyobbik részében felolvasott valamit – tán nem volt kedve vagy ideje felkészülni? –; valami nagyon érdekeset. Utóbb kiderült: az idézet forrása A szív okossága c. könyv első előadása. Azóta a Szentháromságra nem tudok (nem is akarok) úgy gondolni, mint absztrakt tézisre, kötelező (de logikátlan) dogmára. Ellenkezőleg; azóta világos számomra: Isten szeretete logikailag elválaszthatatlan attól, hogy Ő eleve három személy örök szeretetközössége. Boulad lángoló szavai adták meg az alapot egy olyan igazság felismeréséhez, amely azóta egész hitem alapját képezi: bármely dogmatikai, erkölcs- vagy egyháztani fejtegetés, tézis vagy szólam, amely, ha csak áttételesen is, nem Isten szentháromságos mivoltáról szól, csupán bitorolja a „keresztény” nevet.
Birtalan Balázs