"A szexuális élet nem magánügy", hirdette Hitler. A németek intimszférájában is diktálni akart a "homo germanicus" szaporítása céljából. Ezeréves birodalom vágyálma lebegett előtte, szép, ép, dolgos, a nemzetiszocialista erkölcs díszére váló árja németek hazája. A hatalomátvétel után a rezsim megannyi intézkedést hozott a kívánt cél érdekében: szorgalmazták a korai házasságot, betiltották az óvszer használatát, halálbüntetéssel fenyegették meg a magzatelhajtó árja nőket. Az új rend nem győzte ostorozni a "degenerált" Weimari Köztársaságot. A nyárspolgári prüdéria ugyanúgy szálka volt a szemükben, mint a kommunista "feslettség". A zsidókat, cigányokat, a fogyatékkal élőket, a homoszexuálisokat és a rendszert bírálókat "népellenes"-nek, megsemmisítendőnek deklarálták. S úgy tervezték, hogy a "végső győzelem" után bevezetik a többnejűség intézményét.

A rettentő ideált a háború valósága szertefoszlatta: a harsogó propaganda a német nők szülési kedvét nem növelte, csupán eltussolta a rezsim család- és nőpolitikájának kudarcát.

Anna Maria Sigmund a nácizmus női arcának kiváló ismerője: ez a kötete is elfogulatlanul és hitelesen feltárt sötét titkok tárháza.