Golyóstollas és színes kiemelő filces aláhúzásokkal.

Sorozat: Mérleg.

A modern lét egyik megkülönböztető vonása, hogy számtalan alkalmat kínál a világszerte zajló szörnyűségek (távolról, a fotográfia közvetítésével történő) szemlélésére. A véres képek a televízió és a számítógép képernyőjének útján szinte közhellyé váltak. De vajon a kegyetlenség ábrázolása hozzáedzi-e a nézőket az erőszakhoz (vagy épp erőszakra ingerli-e őket)? A szemlélő valóságérzékelését eltompítja-e az efféle képek mindennapos áradata? Mit jelent a távoli konfliktusövezetekben élők szenvedéseivel törődni? Susan Sontag immár klasszikus könyve, A fényképezésről huszonöt évvel ezelőtt meghatározta e vita kereteit. Új könyve a kortárs háborús és katasztrófaábrázolásokban rejlő „hírtartalom", művészet és értelmezés összjátékának mélyenszántó újragondolása. A szerző átértékeli a képek önálló véleményre ösztönző, erőszakot gerjesztő vagy fásultságba taszító hatásával kapcsolatos okfejtéseket, fölidézi a mások fájdalma ábrázolásának hosszú történetét - A háború borzalmai Goya megfestette sorozatától az amerikai polgárháború fényképi dokumentumain, a déli államok négerlincselésein, az első világháborún meg a náci haláltáborokon át Bosznia, Sierra Leone, Ruanda, Izrael és Palesztina mai fotóiig, valamint 2001. szeptember 11-ig. Arról is szól a könyv, miként folytatják (és fogják fel) napjainkban a háborút, eleven történelmi példákat hoz, érvek sokaságát idézi olykor nem várt irodalmi forrásokból. Platón, Leonardo da Vinci, Edmund Burke, Wordsworth, Baudelaire és Virginiai Woolf mind szerepelnek az erőszak és kegyetlenség jelenkori feldolgozásának szenvedélyes elemzésében. Éles támadást intéz a médiakiskirályok provincializmusa ellen, akik egy új, világméretű jelenségről, „a műsorok társadalmá"-ról halandzsázva ködösítik el a háború valóságát. Ahogy A fényképezésről azt feszegette, miként fogjuk fel magát a modernség állapotát, A szenvedés képei valószínűleg nemcsak a képek felhasználásáról és jelentéséről, hanem a háború természetéről, az együttérzés korlátairól és a lelkiismeret kötelezettségéről vallott nézeteinket is módosítja.