Számos, pszichoterápiás segítséget kereső páciens szenved olyan mély önértékelési zavartól, mely benső ürességben, fásultságban, illetve különféle társas és szexuális nehézségekben jelentkezik. Ez a könyv ennek a korábban gyakorta félreismert tünetegyüttesnek - melyet a szerző nárcisztikus személyiségzavarnak nevez - a kialakulásával, megnyilvánulási formáival, illetve kezelésével foglalkozik. A szerző, Heinz Kohut, a pszichoanalízis egyik legnagyobb megújítója; a kötetben foglalt terápiás megközelítésének közreadásával teljesen új fejezetet nyitott az önmagunk lelki folyamatainak megértésén alapuló terápiák történetében. Magyar nyelven, jelen fordítás enged először teljeskörű bepillantást a kohuti szemléletbe, amely alapvetően formálta át a hagyományos pszichoanalízist. A nárcisztikus páciensek a kezelés folyamán jellegzetes kapcsolatot alakítanak ki a terapeutával. Kohut óta tudjuk, hogy a gyermeki igények megelevenedése a terápiában pozitívan felhasználható tényező a változás folyamatában, ha a terapeuta képes feladni hagyományos, az ilyen szükségleteket hátráltató akadálynak tekintő szemléletét. A szerző számos részletes klinikai esetet bemutatva szemlélteti a nárcisztikus személyiségzavar pszichopatológiáját, melyet talán a modern ember leggyakoribb lelki rendellenességének tarthatunk. Miközben a pszichoterápia fő tendenciája már jó ideje főként az egyén másokkal kialakított érzelmi kapcsolatainak normális és abnormális vonatkozásainak vizsgálata, a kohuti irányzat visszatalál az emberhez magához: azt vizsgálja, hogyan érez és gondolkodik a személy önmagával kapcsolatban. Nemcsak azt elemzi, milyen szerepet tölt be a nárcizmus a mentális zavarokban, hanem megvilágítja általános jelentőségét az emberi létezésben. A könyv ezért újszerű megközelítésben vizsgálja az önbecsülés és az önbizalom fejlődését és annak megtöréseit, valamint a vezérlő ideálok, a mások érzései és gondolatai iránti empátia, a kezdeményezőkészség, a kreativitás, sőt a bölcsesség és a humorérzék formálódását és torzulásait is.