categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Varga Géza : A székely rovásírás eredete
- description
- additional information
- az özönvíz káoszából kiemelkedő istenek hagyatéka -
Az Édenkert sok nép mitologikus hagyományában a boldog ősállapot helyszíne, amely az ember eredendő bűne miatt visszavonhatatlanul elveszett. Azóta az emberi élet örök célja, hogy visszaszerezze az ott élvezett paradicsomi boldogságot. A jelen tanulmányban megpróbáljuk csökkenteni e veszteséget az Éden íráshasználatára utaló adatok felmutatásával. Tudatában vagyunk annak, hogy az alább következő adatok és összefüggések az elfogadott írástörténeti és nyelvtörténeti képpel összeegyeztethetetlenek. A rájuk épülő álláspontunk megfogalmazása elől mégsem térhettünk ki, mert a létező párhuzamok magyarázatot kívántak. S csak akkor adhattunk helyes magyarázatot e párhuzamokra, ha az írástörténet kezdeteit az őskőkor mélyére helyeztük. Több olyan mitológiai, nyelvi és jelpárhuzam létezik ugyanis, amelyek egymástól nagy időbeli és földrajzi távolságra lévő rendszerekben bukkannak fel. Közéjük tartozik néhány eurázsiai-amerikai jelmegfelelés is, amely az írás kőkorszaki kezdeteit bizonyítja, ha ezek a jelkészletek genetikusan összefüggenek. E genetikus kapcsolatot az alábbiakban egy székely jelekkel olvasható anaszazi felirat (1. ábra) segítségével vizsgáljuk meg. Ez a rövid felirat az emberiség s egyúttal a magyarság legkorábbi, ismert (másolatokban fennmaradt) írás- és nyelvemléke. A kőkori jelkészlet napjainkig nyúló használatát már mások is felvetették. Például Eliade szerint az európai parasztok szokásai, képzetei és szimbólumai sok esetben ősibb kultúrfokot képviselnek, mint az, amelyik a klasszikus görög mitológiákban tükröződik (1996/80,153). Eliade ugyan nem mutat be példákat, de ilyeneket mi is találhatunk, ha összevetjük az európai parasztság és a Kolumbusz előtti Amerika jelképeit. Az amerikai indiánok ugyanis Ázsiából vándoroltak mai hazájukba még a kőkorszakban. S ha találunk az indián hagyatékban az európai parasztsággal közös szimbólumokat és írásjeleket; akkor azok nem csupán korábbiak a klasszikus görögökénél, hanem miattuk a kőkor kulturális teljesítményét is magasabbra kell értékelnünk. Néhány jel arra mutat, hogy e kőkori kultúra gyökerei az Édenbe vezetnek.
Az Édenkert sok nép mitologikus hagyományában a boldog ősállapot helyszíne, amely az ember eredendő bűne miatt visszavonhatatlanul elveszett. Azóta az emberi élet örök célja, hogy visszaszerezze az ott élvezett paradicsomi boldogságot. A jelen tanulmányban megpróbáljuk csökkenteni e veszteséget az Éden íráshasználatára utaló adatok felmutatásával. Tudatában vagyunk annak, hogy az alább következő adatok és összefüggések az elfogadott írástörténeti és nyelvtörténeti képpel összeegyeztethetetlenek. A rájuk épülő álláspontunk megfogalmazása elől mégsem térhettünk ki, mert a létező párhuzamok magyarázatot kívántak. S csak akkor adhattunk helyes magyarázatot e párhuzamokra, ha az írástörténet kezdeteit az őskőkor mélyére helyeztük. Több olyan mitológiai, nyelvi és jelpárhuzam létezik ugyanis, amelyek egymástól nagy időbeli és földrajzi távolságra lévő rendszerekben bukkannak fel. Közéjük tartozik néhány eurázsiai-amerikai jelmegfelelés is, amely az írás kőkorszaki kezdeteit bizonyítja, ha ezek a jelkészletek genetikusan összefüggenek. E genetikus kapcsolatot az alábbiakban egy székely jelekkel olvasható anaszazi felirat (1. ábra) segítségével vizsgáljuk meg. Ez a rövid felirat az emberiség s egyúttal a magyarság legkorábbi, ismert (másolatokban fennmaradt) írás- és nyelvemléke. A kőkori jelkészlet napjainkig nyúló használatát már mások is felvetették. Például Eliade szerint az európai parasztok szokásai, képzetei és szimbólumai sok esetben ősibb kultúrfokot képviselnek, mint az, amelyik a klasszikus görög mitológiákban tükröződik (1996/80,153). Eliade ugyan nem mutat be példákat, de ilyeneket mi is találhatunk, ha összevetjük az európai parasztság és a Kolumbusz előtti Amerika jelképeit. Az amerikai indiánok ugyanis Ázsiából vándoroltak mai hazájukba még a kőkorszakban. S ha találunk az indián hagyatékban az európai parasztsággal közös szimbólumokat és írásjeleket; akkor azok nem csupán korábbiak a klasszikus görögökénél, hanem miattuk a kőkor kulturális teljesítményét is magasabbra kell értékelnünk. Néhány jel arra mutat, hogy e kőkori kultúra gyökerei az Édenbe vezetnek.