A pannóniai római emlékek - köztük a határ-erődítmények - kutatása a magyar régészet egyik legrégibb feladata; a tudományos igényű föltárások története lényegében Luigi Marsiglinek a 17-18. század fordulóján végzett fölméréseiig nyúlik vissza: az olasz építész számos ókori eredetű sáncot, településmaradványt, erődítést lerajzolt. Visy Zsolt most az ókori limesobjektumok eddigi kutatásainak összegző áttekintésére vállalkozott: adattára teljes körűen és a lehető legrészletesebben számba veszi az egykor a Duna mentén húzódó erődrendszer valamennyi ma ismert - oylkor csak következtetett - objektumát. Nyugatról, a Lajtától haladva írja le a limes mentén húzódó út állomásait és erődítményeit, minden objektum maradványait. Ismerteti az adott régészeti lelőhely kutatásának történetét, szakirodalmi említéseit, az objektum pontos földrajzi helyzetét, tájolását, maradványait, a kapcsolódó régészeti leleteket stb. A mai Mosonmagyaróvártól a Mohács alatti Duna-szakaszig, tehát a mai Magyarország területére eső limesszakasz teljességét tekinti át ily módon. Az adattár után külön tanulmányt szentel a római erődítések típusainak, az őrtornyoknak, a limesútnak, végül összefoglalja mindama alapvető tudnivalókat, amelyek a római határvédelemre vonatkoztak, azzal a végső konklúzióval hogy a ripa Pannonica erődrendszere Traianus (Kr.u. 53-117) uralkodása idején nyerte el végső formáját. ; Az adattárat hatalmas bibliográfia, ábrajegyzék, több összefoglaló táblázat egészíti ki. A kötet terjedelmének mintegy a felét a Mellékletek alkotják, itt térképek, légi és panorámafelvételek, leletfotók, vázlatok és rekonstrukciós rajzok tanulmányozhatók, illetve a limest 28 szelvényre fölbontó térképek sorozata. A témakör teljességét áttekintő adattár - nagy történelmi gyűjtemények prézensz részlegeibe való; a Duna jobb parti megyéiben - Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Fejér, Tolna és Baranya - igen fontos helytörténeti kézikönyv.