Tíz év anyagából válogatott novellákat és tematikus sorrendbe szerkesztette Jókai Anna. Érdeklődésének horizontja a legszűkebb családi körtől (Családi kör; Szeretteink, szerelmeink) a legtávolabb körökig, élet és halál végső kérdéseinek megfogalmazásáig terjed (Kötél nélkül; Miről beszéltünk? A reimsi angyal). Találkozunk a kötetben kis hétköznapi drámákkal, amelyek az átélő szubjektum szemében válnak tragédiákká (Mi a baj, Kissné?), és halálos végű drámai konfliktusokkal (Kötél nélkül), látunk kihűlő, megüresedett emberi kapcsolatokat (Családi kör), és ironikusan ábrázolt veszélyes kispolgárságot (Piramis). Megismerkedhetünk a kisemberek és a nagyvilág találkozásával, grotesz külföldi élményekkel (Közös út; A határ), az írónő iskolai emlékeivel (Magyaróra; Szép, kerek egész; Selyem Izabella), művészekkel és álművészekkel, emberi magánnyal és egymás mellett élő emberek társaságával (Szeretteink, szerelmeink; Valami jó). Az egyszerű történet néhol nem képes túlemelkedni egyediségén, de szerencsére ez a ritkább eset. A legsikerültebb elbeszélésekben az írónő a konkrét történésen felülemelkedve általános emberi tartalommal képes megtölteni életanyagát. Nyelve egyszerű, hétköznapi, de tud költői is lenni, ha a téma úgy kívánja. Stílusa olvasmányos, leggyakoribb megnyilvánulási formája a párbeszéd. Legfőbb írói és stiláris erőssége a közvetlen valószerűség.
Jókai Anna 2014 március 15-én a "Nagy Kossuth-díj " elnevezésű állami kitüntetésben részesült.
Gratulálunk!