Sorozat: Magyar remekírók

"Kemény regényeiben sok a líra; sötét, cinikus vagy hamletes alakjai.. az ő el nem mondható gondolatait vagy gondolatainak el nem mondható alját monologizálják maguk elé. Lírának fogható föl vonzódása az erény szörnyetegei iránt is, akik ... valami bűnnél borzasztóbb, de azért imponáló kemény anyagot izzadnak maguk közé, balladai keménységükkel szégyenítve meg az ildomos átlagot. S nem lírai gyökerű-e az a világ ellen lázadó s a világot mégis elfogadó kegyetlenség, mellyel ő hőseit a világtól megkínoztatja; - amint lírai mélységű a tragikum minden tragikusnál, akár Szophoklés az, akár Shakespeare? ... A rajongók kompozíciónak a legnagyobb. A regény többfelől tör, sorsok és színek örvénylésével, a balázsfalvi szombatos ünnep felé, ahol a rajongók a hidegeszű Kassai csapdájába futnak, Pécsi Simon kétségbeesve érti meg fellengős, tudós ábrándjai s a tömegrajongás más voltát, a gyáva, jobbágyszívével vértanúságra gyenge szombatos pap, kém és őrült megkapja a halált, s az amorózó Kassai Elemér elestével a végzet szertartásmesterére is visszaüt." Németh László "»Rajzolta az embert s az államot/S a sors titkába mélyen béhatott« - hangzanak Gyulai Pál versének sorai, s ha van műve Keménynek, mely az állameszme rajzát messzemenő részletességgel dolgozza ki, úgy az a Zord idő. Történelemszemléletének alapgondolatát, a török és a német közti helytállás, útkeresés eszméjét ebben a regényében fejti ki a legközvetlenebbül, s a maga áttételes módján ebben a regényben ad visszhangot tulajdon korának hangulatára, politikai vadságára is. Zord idő: nemcsak Izabella kora zord, de az 1861 után megújuló önkényuralomé is... A Zord idő már teljes érettségében mutatja meg a regénynek azt a nemzeti formáját, melynek kialakítására Kemény törekedett." - Sőtér István