categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Mezei Árpád : A paraszti létforma az európai kulturában
- description
- additional information
Sorozat: Európai Iskola Könyvtára 5-6.
Az összkultúra és a paraszti kultúra.
A XIX. század városi civilizációja elsősorban a lélek tudatos működését, az intellektust tartotta a lélekben magasrendűnek és értékesnek. A lélek öntudatlan részéről, az elemi ösztönökről azt hitte, hogy azok alacsonyabb fejlődésfokot képviselnek a lélek fejlődéstörténetében és jelentőségük egyre csökken. A primitív, „vad" népeket, valamint általában a parasztságot, miután ezeknél az öntudatlan lelki erők, az ösztönök állanak az előtérben és a tudatos működések viszonylag jelentéktelenek, a városi civilizáció kevéssé értékelte. A néprajz, amely ezekkel a népekkel és osztályokkal foglalkozik, ebben az időben nem is volt nagyjelentőségű tudomány; inkább a minden után érdeklődő emberi kíváncsiság kielégítőjének, a kor régi ócskásboltja tartozékának látszott. A XX. század elején a lélekanalizis főként a költők és a misztikusok nyomán felismerte, hogy az emberi lélek sohasem azonosítható a tudattal; az öntudatlan ösztönöknek szintén életfontosságú szerepük van. Logikus következtetésként adódott, hogy a néprajz, amely az öntudatlan ösztönökben élő embertípusokkal foglalkozik, ugyanolyan jelentős tudomány, mint a kultúrtörténet, amely azokat a népeket és korokat tárgyalja, ahol a tudat már uralkodik vagy úton van az uralomhoz.
Az összkultúra és a paraszti kultúra.
A XIX. század városi civilizációja elsősorban a lélek tudatos működését, az intellektust tartotta a lélekben magasrendűnek és értékesnek. A lélek öntudatlan részéről, az elemi ösztönökről azt hitte, hogy azok alacsonyabb fejlődésfokot képviselnek a lélek fejlődéstörténetében és jelentőségük egyre csökken. A primitív, „vad" népeket, valamint általában a parasztságot, miután ezeknél az öntudatlan lelki erők, az ösztönök állanak az előtérben és a tudatos működések viszonylag jelentéktelenek, a városi civilizáció kevéssé értékelte. A néprajz, amely ezekkel a népekkel és osztályokkal foglalkozik, ebben az időben nem is volt nagyjelentőségű tudomány; inkább a minden után érdeklődő emberi kíváncsiság kielégítőjének, a kor régi ócskásboltja tartozékának látszott. A XX. század elején a lélekanalizis főként a költők és a misztikusok nyomán felismerte, hogy az emberi lélek sohasem azonosítható a tudattal; az öntudatlan ösztönöknek szintén életfontosságú szerepük van. Logikus következtetésként adódott, hogy a néprajz, amely az öntudatlan ösztönökben élő embertípusokkal foglalkozik, ugyanolyan jelentős tudomány, mint a kultúrtörténet, amely azokat a népeket és korokat tárgyalja, ahol a tudat már uralkodik vagy úton van az uralomhoz.
condition: | |
category: | Books > Ethnography > |
category: | Books > History > > |
publisher: | Művészbolt, é.n. |
item number / ISBN: | 0059380 |
binding: | paperback |
pages: | 32 |
language: | Hungarian |