kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Popper, Karl R. : A nyitott társadalom és ellenségei
- leírás
- további adatok
NYOMDAHIBÁS! A 659. és a 660. oldalon (a jegyzeteknél) kisebb szöveghiány (ld. fotó!).
"Noha nagy része annak, amit e könyv tartalmaz, már korábban megfogalmazódott, a megírására irányuló végső elhatározás 1938 márciusában született, azon a napon, amikor értesültem Ausztria megszállásáról. A könyv megírása 1943-ig tartott; az a tény, hogy oroszlánrészét azokban a nehéz években írtam, amikor "a háború kimenetele még bizonytalannak tűnt, magyarázatot adhat arra, hogy bírálatának hangvétele helyenként miért hat ma szenvedélyesebbnek és keményebbnek, mint szeretném. Az azonban nem a szavak kozmetikázásának kora volt - talán pontosan ilyen érzelmek éltek bennem. A könyv sem a háborút, sem más korabeli eseményt nem említ explicit módon, de megpróbálja megérteni az eseményeket és azok hátterét, valamint azokat a problémákat, amelyek a háború megnyerése után várhatóan fölmerülhetnek. Az a sejtés, hogy a marxizmus az egyik központi problémává válik majd, volt az oka annak, hogy elemzése terjedelmesebb helyet foglal el a műben. Figyelembe véve a jelenlegi világhelyzet komor kilátástalanságát, a könyv marxizmus-bírálata alighanem a legfontosabb pontként kerül előtérbe. Ez a szemlélet nem alapvetően rossz, és talán elkerülhetetlen is, noha a könyv céljai ennél sokkal messzebbre mutatnak. A marxizmus pusztán csak epizód - egy a számos tévedés közül, amelyeket elkövettünk abban a szakadatlan és csapdákkal teli küzdelemben, amelyet egy jobb és szabadabb világ megteremtéséért folytatunk.Nem ért váratlanul, hogy néhányan elmarasztaltak azért, hogy túlzott szigorral kezeltem Marxot, míg mások engedékenynek ítélték eljárásomat, összevetve azzal a heves támadással, amelyet Platón ellen intéztem. Én azonban továbbra is szükségét érzem annak, hogy kíméletlen kritikával közeledjünk Platónhoz, éppen azért, mert az "isteni filozófus" közkeletű kultuszának komoly szerepe van abban, hogy szellemi befolyása ennyire túlteng.
"Noha nagy része annak, amit e könyv tartalmaz, már korábban megfogalmazódott, a megírására irányuló végső elhatározás 1938 márciusában született, azon a napon, amikor értesültem Ausztria megszállásáról. A könyv megírása 1943-ig tartott; az a tény, hogy oroszlánrészét azokban a nehéz években írtam, amikor "a háború kimenetele még bizonytalannak tűnt, magyarázatot adhat arra, hogy bírálatának hangvétele helyenként miért hat ma szenvedélyesebbnek és keményebbnek, mint szeretném. Az azonban nem a szavak kozmetikázásának kora volt - talán pontosan ilyen érzelmek éltek bennem. A könyv sem a háborút, sem más korabeli eseményt nem említ explicit módon, de megpróbálja megérteni az eseményeket és azok hátterét, valamint azokat a problémákat, amelyek a háború megnyerése után várhatóan fölmerülhetnek. Az a sejtés, hogy a marxizmus az egyik központi problémává válik majd, volt az oka annak, hogy elemzése terjedelmesebb helyet foglal el a műben. Figyelembe véve a jelenlegi világhelyzet komor kilátástalanságát, a könyv marxizmus-bírálata alighanem a legfontosabb pontként kerül előtérbe. Ez a szemlélet nem alapvetően rossz, és talán elkerülhetetlen is, noha a könyv céljai ennél sokkal messzebbre mutatnak. A marxizmus pusztán csak epizód - egy a számos tévedés közül, amelyeket elkövettünk abban a szakadatlan és csapdákkal teli küzdelemben, amelyet egy jobb és szabadabb világ megteremtéséért folytatunk.Nem ért váratlanul, hogy néhányan elmarasztaltak azért, hogy túlzott szigorral kezeltem Marxot, míg mások engedékenynek ítélték eljárásomat, összevetve azzal a heves támadással, amelyet Platón ellen intéztem. Én azonban továbbra is szükségét érzem annak, hogy kíméletlen kritikával közeledjünk Platónhoz, éppen azért, mert az "isteni filozófus" közkeletű kultuszának komoly szerepe van abban, hogy szellemi befolyása ennyire túlteng.