Sipos Levente - Tóth Pál Péter (szerk.) : A népi mozgalom és a magyar társadalom

Az előzéklapon ajándékozási sorokkal.

Tudományos tanácskozás a szárszói találkozó 50. évfordulója alkalmából.

Az 1943. augusztusi szárszói találkozó 50. évfordulója alkalmából nagyszabású tudományos ülésszak zajlott le Budapesten. A tanácskozás tanulmányokká formált, kötetbe foglalt előadásai teljesebbé teszik ismereteinket arról, hogy milyen társadalmi, gazdasági, művelődési formákat öltött a népi mozgalom a szociális érzékenységű ifjúság eszmélkedésétől és szerveződésétől a népi írók útkeresésén, a falukutatáson, a szociográfiai irodalom megjelenésén át a Márciusi Frontig, majd „Szárszóig".
Az írások megvilágítják a népi írói csoport és a népi mozgalom kölcsönhatását, az egyes népi írókról alkotott eddigi képet pedig érdemben gazdagítják a kifejezetten az ő munkásságukkal foglalkozó tanulmányok. A kötet sokoldalúan bizonyítja: a népi írók Magyarország modernizációját tartva szem előtt radikális reformok szükségességét akarták tudatosítani; a népi mozgalom a nép kultúráját, az évszázados magyar hagyományokat megőrizve kívánta követni a nyugat-európai demokratikus fejlődést; reformprogramja a nemzet és haladás, nemzeti eszmények és a társadalmi igazságosság, a demokratikus szabadságjogok egységében fogant; békés úton képzelték el a földreformot, a művelődés egyetemessé tételét, a társadalom peremén elhelyezkedő rétegek, mindenekelőtt az agrárszegénység polgárosodását és beemelését a nemzetbe.
A konferencia megtisztította a gyanakvás régóta rárakódott bevonatától a harmadik út fogalmát. Rámutatott, hogy maguk a népiek is többféleképpen értelmezték, de egységesen döntő elemnek tekintették a földreformot, a szabad társuláson alapuló szövetkezést, a kisvállalkozást, az önkormányzatot, a nagyipar, a nagykereskedelem, a bankok társadalmasítását.
Az előadók olykor egymással is vitázva tisztázták a népi mozgalom helyét az 1930-1940-es évek politikai színképében, valamint a népi gondolat, a népiség mint eszmeáramlat helyét a kor fő elméleti irányzatai, a konzervativizmus, a liberalizmus, a szocializmus mellett. Új adatokat tártak fel magának az 1943-as szárszói találkozónak az előkészítéséről, ebben a református egyház szerepéről, lefolyásáról, szellemi irányjelzéseinek a fogadtatásáról. A kötetet haszonnal forgathatja minden, a XX. századi magyar történelem alapkérdései, a politikai gondolkodás alakulása iránt érdeklődő olvasó.