A nemzetről való 19. századi gondolkodás megértése elkerülhetetlen azok számára, akik a korszak irodalomtörténetével foglalkoznak. Már maguk az első irodalomtörténetek is a nemzeti azonosságtudat jegyében születtek, megalkotva egyszersmind az első nemzeti kánonokat. Szajbély Mihály elsőként tesz kísérletet a Niklas Luhmann nevével fémjelzett ún. rendszerelmélet hazai adaptációjára. A korszak irodalmi komplexitásából kiragadva néhány fontos jelenséget így Gyulai Pál társas életi cikkeit, az irodalmi Deák-párt formálódását, az irodalmi Deák-párt ellenzékének jelentkezését az 1860-as években, a Figyelő létrejöttét és szaklappá válását, valamint a rege és rokonműfajai szerepét a 19. század elején világít rá a nemzetszemlélet és az irodalomszemlélet 19. századi kapcsolatára. A névmutatóval és gazdag szakirodalom-jegyzékkel kiegészülő kiadvány szakemberek és középiskolai magyartanárok érdeklődésére számíthat.