Sorozat: Mesterek, életek, tanítások.

A negyedik út pszichológiája befejezetlen lénynek tekinti az embert, és lehetséges fejlődése szempontjából tanulmányozza. A hétköznapi pszichológia nagyon messze áll a valóságtól. Egy fiktív, imaginárius emberrel foglalkozik, aki nem olyan, amilyennek beállítják. Sok tulajdonságot gondolunk magunkénak, amivel nem rendelkezünk.
Ez a szisztéma felforgat mindent, amit tudunk, vagy valaha gondoltunk. Összeegyeztethetetlen a hétköznapi pszichológiai elképzelésekkel. El kell döntenünk, minek tekintjük az embert: tojásnak vagy tyúknak. Ha tojásnak tekintjük, akkor nem tulajdoníthatjuk neki a tyúk sajátosságait. Amikor tojásnak tekintjük az embert, a teljes pszichológia megváltozik: az emberi élet egésze embriók, avagy befejezetlen lények életévé válik. Ekkor a lények közül néhánynak egy másik állapotba való átkerülés lehetősége jelenti az élet értelmét.
Mit jelent a befejezett és a befejezetlen lény?
Hasonlítsuk össze a lovas kocsit a repülőgéppel. A repülőgépben sok olyan lehetőség rejlik, ami egy szokványos lovas kocsiból hiányzik, ugyanakkor a repülőgép használható egyszerű lovas kocsiként. Nagyon nehézkes, kényelmetlen és rendkívül drága lenne, de az ember eléfogathat két lovat, és kocsikázhat vele az úton. Tegyük fel, hogy a repülőgép tulajdonosa nem tud róla, hogy gépében van motor, amellyel önálló mozgásra képes. Most képzeljük el, hogy tudomást szerez a motorról; ekkor szélnek eresztheti a két lovat, és autózhat a repülőjével. Ez azonban még mindig túlságosan nehézkes lesz. Tegyük fel, hogy tanulmányozza a repülőgépét, és rájön, hogy képes repülni. Ez a felismerés természetesen sok olyan előnnyel jár, amit akkor, amikor lovas kocsiként kezelte a repülőgépét, nélkülözött. Ugyanezt tesszük önmagunkkal; lovas kocsiként működünk, amikor repülhetnénk is.