kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Sisa József : A nádasdladányi Nádasdy-kastély
- leírás
- további adatok
Sorozat: Épített örökségünk.
Székesfehérvártól néhány kilométerre nyugatra fekszik Nádasdladány. A mezőgazdaságilag megművelt, sík terepen, a kis faluban magas fák tömege jelöli ki a parkot, amelynek közepén kastélyépület áll. A korábban egyre romló, de az újabb időben biztató módon megújuló kastély és a környező park egy nagy múltú főnemesi család, a Nádasdyak reprezentatív lakhelye volt. Maga a kastély nem régi: korábbi épület felhasználásával a XIX. század második felében készült, olyan formában és igényességgel, hogy a legjelesebb magyar kastélyok sorába emelkedve megfeleljen a család rangjának és fennen hirdesse azt.
A hely - Fejér megye - kiválasztásával a Nádasdyak a magyar arisztokrácia már több évtizede bevett gyakorlatát követték. A XVIII. század végétől ugyanis ebben a megyében olyan családok telepedtek meg és építtettek maguknak nagyszabású kastélyt, mint a Zichyek (Soponya-Nagyláng, Nagyhörcsök, Seregélyes), az Örményiek (Vál), a Batthyányak (Bicske), a Czirákyak (Lovasberény), a Károlyiak (Fehérvárcsurgó), az Esterházyak (Csákvár), a Brunszvikok (Martonvásár), sőt a Habsburg-család magyar ága (Alcsút). A korábbi évszázadok Pozsony-környéki és nyugat-magyarországi vár- és kastélykoszorúját - melyhez többek közt a Nádasdyak ősi, sárvári vára is tartozott - immár elhomályosították a Fejér megyei kastélyok. Ezt a török hódoltságot követő gazdasági-társadalmi regenerálódás, az ország súlypontjának természetes keletebbre tolódása és a felemelkedő Pest, majd Budapest vonzereje magyarázza.
A Nádasdy család 9
A régi kastély 14
Gróf Nádasdy Ferenc, az építtető 16
Az új kastély tervezése és építése 20
Az épület külseje 29
Az alaprajzi elrendezés 36
A főszárny földszintje 39
A főszárny első emelete 58
A mellékszárny 58
Az alagsor 61
A műszaki felszerelés 62
A gazdasági melléképületek 67
A park létesítése 69
A park a XIX. század végén 73
A templom 79
A kastély parkja a századfordulótól a rendszerváltásig 86
A helyreállítási munkák és a hasznosítás formái 88
Felhasznált irodalom és rövidítésjegyzék 99
Függelék 101
A nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család leszármazása 102
Családfák 102
Iratok a kastély történetéből 106
I. Zárkő letéti okmány 106
II. A kastély és a park leírása, 1889 108
III. A park leírása, 1896 113
IV. A park leírása, 1904 115
V. A kastélyban található festmények jegyzéke 119
VI. A nádasdladányi kastélyból a Magyar Nemzeti Múzeum 132
Történelmi Képcsarnokába került képek jegyzéke.
VII. A Műemlékek Állami Gondnoksága és a nádasdladányi 133
Nádasdy-kastély programjai
VIII. A Nádasdy Alapítvány és a Nádasdy Akadémia 136
Képjegyzék 140
Névmutató 144
Székesfehérvártól néhány kilométerre nyugatra fekszik Nádasdladány. A mezőgazdaságilag megművelt, sík terepen, a kis faluban magas fák tömege jelöli ki a parkot, amelynek közepén kastélyépület áll. A korábban egyre romló, de az újabb időben biztató módon megújuló kastély és a környező park egy nagy múltú főnemesi család, a Nádasdyak reprezentatív lakhelye volt. Maga a kastély nem régi: korábbi épület felhasználásával a XIX. század második felében készült, olyan formában és igényességgel, hogy a legjelesebb magyar kastélyok sorába emelkedve megfeleljen a család rangjának és fennen hirdesse azt.
A hely - Fejér megye - kiválasztásával a Nádasdyak a magyar arisztokrácia már több évtizede bevett gyakorlatát követték. A XVIII. század végétől ugyanis ebben a megyében olyan családok telepedtek meg és építtettek maguknak nagyszabású kastélyt, mint a Zichyek (Soponya-Nagyláng, Nagyhörcsök, Seregélyes), az Örményiek (Vál), a Batthyányak (Bicske), a Czirákyak (Lovasberény), a Károlyiak (Fehérvárcsurgó), az Esterházyak (Csákvár), a Brunszvikok (Martonvásár), sőt a Habsburg-család magyar ága (Alcsút). A korábbi évszázadok Pozsony-környéki és nyugat-magyarországi vár- és kastélykoszorúját - melyhez többek közt a Nádasdyak ősi, sárvári vára is tartozott - immár elhomályosították a Fejér megyei kastélyok. Ezt a török hódoltságot követő gazdasági-társadalmi regenerálódás, az ország súlypontjának természetes keletebbre tolódása és a felemelkedő Pest, majd Budapest vonzereje magyarázza.
Tartalom
Nádasdladány, Nádasdy-kastély 7A Nádasdy család 9
A régi kastély 14
Gróf Nádasdy Ferenc, az építtető 16
Az új kastély tervezése és építése 20
Az épület külseje 29
Az alaprajzi elrendezés 36
A főszárny földszintje 39
A főszárny első emelete 58
A mellékszárny 58
Az alagsor 61
A műszaki felszerelés 62
A gazdasági melléképületek 67
A park létesítése 69
A park a XIX. század végén 73
A templom 79
A kastély parkja a századfordulótól a rendszerváltásig 86
A helyreállítási munkák és a hasznosítás formái 88
Felhasznált irodalom és rövidítésjegyzék 99
Függelék 101
A nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család leszármazása 102
Családfák 102
Iratok a kastély történetéből 106
I. Zárkő letéti okmány 106
II. A kastély és a park leírása, 1889 108
III. A park leírása, 1896 113
IV. A park leírása, 1904 115
V. A kastélyban található festmények jegyzéke 119
VI. A nádasdladányi kastélyból a Magyar Nemzeti Múzeum 132
Történelmi Képcsarnokába került képek jegyzéke.
VII. A Műemlékek Állami Gondnoksága és a nádasdladányi 133
Nádasdy-kastély programjai
VIII. A Nádasdy Alapítvány és a Nádasdy Akadémia 136
Képjegyzék 140
Névmutató 144
állapot: | |
kategória: | Könyv > Művészet > Építészet > |
kategória: | Könyv > Történelem > Helytörténet > |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kategória: | Könyv > Történelem > Művelődéstörténet > |
kiadó: | Műemlékek Állami Gondnoksága, 2004 |
cikkszám / ISBN: | 9789632148793 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 167 |
könyv nyelve: | magyar |