Wagner, Monika : A művészet anyagai - A modernség másik története

Sorozat: viadukt project.
Fordította Nagy Edina és Nemes Z. Márió.

Monika Wagner a Das Material der Kunst (2001) című nagyszabású monográfiájában arra tesz kísérletet, hogy újraírja a modernitás történetét a művészetben felhasznált anyag(ok) szempontjából. A modernitás anyagtörténete, illetve az anyag modernitástörténete iránti felfokozott igény abból a – kortárs művészet által folyamatosan hangsúlyozott – felismerésből (is) származik, miszerint a művészet és a művészettörténet évszázadokig egyfajta „anyagfelejtésben” működött, hiszen a metafizikailag megalapozott „forma” primátusa határozta meg a műtárgy létrehozásának és befogadásának mikéntjét. „A művészeti ágak közötti, a filozófia és az esztétika által kidolgozott hierarchia az antikvitástól kezdődően a kontextustól függően nyers, csúnya, természetes vagy nőies – ám mindenesetre alacsonyabb rendű – anyag legyőzésére koncentrált. Ennek a formán keresztül végbemenő „megsemmisítésén” (Schiller), „megszüntetésén” (Hegel) vagy „immaterializálásán” (Lyotard) mérhető le máig az, ami általában művészetnek számít.”