Sorozat: Nemzeti téka.

Napjainkban, a posztmodern korában formálódó új kultúrtörténeti, művészettörténeti diskurzusok egyik központi témája a kép, annak vizuális kultúrában betöltött szerepe, hatása, recepciója. Az „iconic turn” nyomán a kutatás területén is végbement az a mélyreható fordulat, mely a modern képi technikák és a vizualitás szerepét hangsúlyozza. Mindezért az ex librisek mint vizuális dokumentumok interpretációja különösen időszerű, és a téma kutatása új irányokat, nézőpontokat kell kapjon – hangsúlyozza Vasné dr. Tóth Kornélia, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója, aki hosszú évek óta az ex librisek tudományos feltárásával foglalkozik.
Az ex librisek mint vizuális dokumentumok interpretációja túllép a képzőművészet kifejezőeszközeinek vizsgálatán, interdiszciplináris jellegű, elemzése gazdag adalékokkal szolgál kulturális és tudományos életünk számos területéhez. A képek „olvasatá”-ban nagy szerepe van a kultúrtörténeti kontextusnak, olyan szempontokat is figyelembe véve, mint az ex libris gyűjtők személye, a készíttetés, a gyűjtés motivációja. A kutatás korpuszát a moszkvai Rudomino Összorosz Állami Idegennyelvű Könyvtár Ritka Könyvek Osztálya 4585 kisgrafikája jelenti. A magyar vonatkozású, hungarika ex libris kutatás területi, nyelvi, személyi, illetve tartalmi hungarikumokra egyaránt irányult.
A kötet – mely az OSZK és a Gondolat kiadó vállalkozásában megjelenő sorozat 31. kötete – példát kíván mutatni a külföldi gyűjteményekben található magyar vonatkozású ex librisek feldolgozásának szempontrendszerére, mintát adva a további hasonló jellegű kutatásokhoz, egyúttal igazolva a magyar ex libris ismertségét nemzetközi szinten is – mindezt orosz és angol nyelvű rezümével tárva a nagyközönség elé.