Szemlér Ferenc : A mirigy esztendeje

A regény történeti háttere az 1756. évi pestisjárvány. A könyv ihletője idősebb Szeli József evangélikus lelkész Trombita Szó című műve, amely a járvány idején elhangzó prédikációit adja közre. Szemlér hőse, a Szeli Józsefből alkotott Szüle István is a Mária Terézia-kori Erdélyben lelkészkedik, mostoha, átmeneti korszakban, amikor a Rákóczi-féle szabadságharc emléke is elenyészett, és a felvilágosultságra törekvő szellemnek csupán Descartes filozófiája nyújt vígaszt. Szülét és kicsiny eklézsiáját kettős veszedelem, a jezsuitizmus "óceánja" és a pestis fenyegeti. A történet keretéül barátjának, Bausner doktornak írott levele szolgál. A levél szövegét szakítják meg a lelkész emlékezései, amelyekből a jobbágyszármazású, népéhez hű értelmiségi életútja bontakozik ki. Vívódásaiban egy hivatás drámáját érezzük: "...olyasmit hirdet, amiben maga sem hisz! De ha nem is a valóságot mondja, azért ez mégsem csalfa hamisság, mert élni segíti őket. Saját nyelvükön mondja az igét..." A regény értékei közé tartoznak a hiteles lélek- és korrajz, valamint a szép és erős nyelvezet, mely finom archaizáláson és az erdélyi tájnyelv szerencsés felhasználásán alapszik.