categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Roaf, Michael : A mezopotámiai világ atlasza (Az ókori Mezopotámia, Anatólia, Irán, Palesztina és Szíria)
- description
- additional information
Az utolsó jégkorszak utáni, illetve a mediterrán (görög, római) kultúrák fölvirágzása előtti korban az emberi társadalom és civilizáció a Tigris és az Eufrátesz folyamok közötti területen fejlődött a legintenzívebben: Mezopotámiában épültek föl az első városok, itt alakult ki a fémművesség, az írásbeliség, itt szerveződtek az első államalakulatok. A neolitikus falu és a Nagy Sándor-féle makedón hódítás közötti tizenkétezer év rendkívül gazdag és változatos történelme, illetve a civilizáció régészeti leletkincse tárul föl a kötet remek fotói, térképei, ábrái és persze igényes ismeretterjesztő szövege révén. ; Mivel a két folyam köze, illetve a vele közvetlenül érintkező régiók – tehát Mezopotámia, Anatólia, Irán, Palesztina, Szíria – históriája bizonyos tekintetben összefügg, hasonlóságokat mutat, ezért Roaf nem szigorúan korszakonként és nem tájegységenként tekinti át a históriáját, hanem – laza időrendet követve – településtípusonként: előbb a falvak, később a városok, majd a királyságok, birodalmak földjeként ismerteti Mezopotámia történetét. A neolitikus földműves falu jelenti a fejlődés első etapját, a Kr.e. 12 000-től Kr.e. 4000-ig terjedő előcivilizáció idejét (Falvak). Valóságos forradalmat jelentett a társadalmak és a civilizáció fejlődésében a városok, városállamok kialakulása, ez a periódus a Kr.e. 4.000-től a Kr.e. 1.600-ig terjedő időt jelenti (Városok). Végül Kr.e. 1.600-tól Kr.e. 330-ig számítható a hatalmi integrációknak az a szövevénye, amelyet a birodalmak (Júdea, Fönícia, Babilónia, Asszíria, Lüdia, Perzsia) koraként tart számon a történettudomány. A régészeti leleteket és a belőlük levonható – nem ritkán hipotetikus – következtetéseket ismertető magyarázószövegbe ékelődnek a tematikus kiemelések, ama enciklopédikus betétcikk-sorozatok, melyeknek első változata a legjelentősebb települések, városállamok régészeti leírásait, rekonstrukciós elgondolásait ismerteti (ezek az ún. Kiemelt helyszínek fejezetei – mint pl. Jerikó, Uruk, Ur, Ugarit, Assur, Ninive, Babilon, Szúsza stb. – összesen 20 fontos település). Másik változata egy-egy tárgykör, művelődés- és életmód-történeti téma részletezőbb taglalása (ezek a Kiemelt témák – így pl. mesterségek és az írás kialakulása, vallások és szertartások, tudomány és életmód, temetők és szállítás, fémművesség stb. – 24 témakör). A harmadik vissza- visszatérő, közbeékelt összeállítás-sor a Királylistáké, ezekben 17 ország, valamint dinasztia uralkodóinak időrendi táblázatai találhatók. ; Egészen rendkívüli hatású az informatív kísérőszöveggel ellátott képanyag, ennek zöme színes táj-, épület- és leletfotó, mellettük igen sok tematikus térkép, műtárgyfölvétel, alaprajz, táblázat tanulmányozható a reprezentatív kivitelű, albumszerű kötetben, amelyet Bibliográfia, Kislexikon, Képjegyzék és mutatóapparátus zár. A kiadványegyüttes korábbi darabjaihoz hasonlóan ez is – minél több nagyobb történelmi gyűjteményben elhelyezendő.