1. kiad.

Folklorista, mesekutató, irodalomtörténész, Kerényi tanítványa, a Stemma-kör tagja, a magyar néprajztudomány nemzetközileg is jelentős alakja. Összehasonlító mesekutatásai alapvető jelentőségűek, csakúgy, mint a népmese és a hősmonda összefüggéséről írott, az ősmese problémakörét tárgyaló munkája. Fő művének számító, A mese világa című könyvében igyekezett feltárni a népmese belső törvényszerűségeinek történeti fejlődését és európai összefüggéseit. „»A mese mint egész« – kettős értelemben, egyfelől a mese mint az epikus hagyomány egyik műfaja, mint irodalmi forma, másfelől mint a világ szemléletének egy módja, amely ebben a műfajban formát kapott – ez volt Honti munkásságának egyik legfőbb tárgya” – írja róla egyik méltatója, Szilágyi János György. Honti vitát folytat a finn folklorista iskolával, fő célkitűzése, a mesék mögött a mese világát megragadni, a mese világában a világgal szemben lehetséges emberi állásfoglalások egyik alaptípusát felismerni. Az európai mese kialakulásában meghatározó jelentőségűnek tartotta a kelta kultúrát.

Későbbi, félvászon átkötésben.