A magyar várak szerelmese - Müllner János fotográfiái 1910 körül

Előszó: Jankovics Marcell.
Utószó: dr. Feld István

„Egyesek értetlenül állnak az előtt, hogy mi vitte távoli vidékekre, mi késztette arra, hogy szépséges tájakat, hegyormon magasodó, büszke várakat, romokat örökítsen meg. Hogy a történeti Magyarország várairól készült képeit saját elhatározásból vagy megbízás alapján készítette, eddig nem sikerült kideríteni. A várakról készült képeinek száma több százra tehető. Ebben az albumban 278 képe 132 magyar vár, többnyire -bús düledékeit- ábrázolja. A kollektív tanácstalanság számomra érthetetlen. A várak esetében aligha a megrendelés, sokkal inkább a romantikus szenvedély vihette a fáradságos utakra, különben nehéz megmagyarázni, hogy a több mint 100 évvel ezelőtti körülmények között, nagy, súlyos felszereléssel, úttalan utakon, hegyeket mászva, gyalog, esetleg szekéren zötyögve járta volna be feleségével, aki társa volt a laborálásban, a nem egyszer Isten háta mögötti vidékeket. Ezek a képek nem illeszthetők a riport- és szociofotók sorába, hiszen nemhogy nem az ember a tárgya a várképeknek, s ha meg is jelennek rajtuk, az mondhatni, a fényképész szándéka ellen történik, jóindulattal szólva mellékesen, a távolban, mintegy kikerülhetetlen részeiként a tájnak.”
Jankovics Marcell