A Magyar Tudományos Akadémia székházának építészeti programja előírta, hogy a leendő palotában képtárként szolgáló tereket is alakítson ki a tervező. Így a többfordulós, meghívásos tervpályázat győztese, a neves berlini építész, Friedrich August Stüler a legmodernebb muzeológiai elvárásoknak megfelelő kiállítótermeket helyezett a Duna partján álló, velencei reneszánsz palazzókat idéző épület második és harmadik emeletére. E terekben kapott helyet az Esterházy család hercegi ágának grandiózus műgyűjteménye, amely az Akadémia palotájának megnyitása után, 1866-ban költözött Bécsből Pest-Budára. Az ország első nyilvános, az európai festészet remekeit felsorakoztató képtára 1871-től – állami tulajdonba kerülésétől fogva – Országos Képtár néven működött az épület falai közt egészen 1906-ig, a kollekciónak az újonnan épült Szépművészeti Múzeumba való elszállításáig. Az Akadémia palotája azonban ezután is, több mint harminc éven keresztül egy másik egyedülálló képgyűjteménynek adott otthont: a magyar történelem kiemelkedő szereplőit és eseményeit felvonultató Történelmi Képcsarnoknak.

további képek