Nácik-e a fasiszták, és fasiszták-e a nácik? Kikkel szimpatizálnak és mit képviselnek az újhungaristák? Mit jelképez a 88-as szám? Ideológia vagy heccpolitika áll-e a szélsőjobboldali irányzatok hátterében? Mikor és miért válnak sikeressé a radikálisok? És egyáltalán: mit jelent az, hogy szélsőjobb?

Kötetünk ezeken a kérdéseken kívül arra is választ ad, hogy melyek voltak a magyar szélsőjobboldali mozgalmak megszületésének hazai előzményei, külföldi szellemi előképei és testvérmozgalmai. Mindemellett rávilágít a szélsőjobboldaliság kritériumaira a dualizmus korától napjainkig, és feltárja a szélsőjobboldali szubkultúrák változatos, markáns ismertetőjegyeit. A Jobbik és a Gárda tevékenységéig ívelő áttekintés azt is megmutatja, milyen sokszínű jelenség a magyarországi szélsőjobboldal, pontosabban az a radikális politikai mozgalmakat tömörítő gyűjtőfogalom, amelyet ma így szokás nevezni.

A szerző, Paksa Rudolf 1981-ben született Ajkán, és 2009 októberétől az MTA Történettudományi Intézetének a munkatársa. Érdeklődési területe a modern kori magyar történelem; kutatásokat pedig a 19-20. századi historiográfia, a régi Eötvös Collegium, valamint a két világháború története közötti szélsőjobboldali irányzatok témájában folytat.