Körösényi András - Tóth Csaba - Török Gábor : A magyar politikai rendszer

Sorozat: Osiris tankönyvek
A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. A szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és "civil" intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők - politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség - jellegzetessségeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez.A magyar politikai rendszer szisztematikus munka, mely egyrészt törekszik minden egyes tárgyalt téma részletes bemutatására, belső összefüggéseinek, gyakran Európában egyedülálló sajátosságainak megragadására, másrészt az egyes problémakörök - például az alkotmány jellege és a politikai gondolkodás stb. - közti összefüggések megértéséhez. A szerzők törekvése volt, hogy minden egyes témakört összehasonlító perspektívába helyezzenek, ami megkönnyíti a magyar politikai rendszer és politikai folyamat sajátosságainak a megértését.A könyv a hagyományos hatalmi ágak (törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás) mellett a politikai pártokat, a politikai vezető réteget, a politikai kultúra és gondolkodás témaköreit is tárgyalja, valamint a hazai politikában olyan hangsúlyos szerepet játszó intézményeket, mint az alkotmánybíróság. A tematikus fejezeteket olyan analitikus összefoglaló fejezet egészíti ki, amely a konszenzus vagy többségi demokrácia összehasonlító modelljébe helyezve elemzi a magyar demokrácia természetét. A munka elemzi a politikai rendszernek a rendszerváltás óta történt változásait, amelyenek iránya egy erősen hatalommegosztásos alkotmányos és politikai szerkezettől távolodó irányba, a politikai hatalom fokozatos, különösen az ezredforduló éveiben érzékelhető centralizáció, a kormányzás "prezidencializálódása" felé mutat.
A kötetben több helyen aláhúzások, kiemelések.