kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Selmeczi Kovács Attila - Szacsvay Éva : A magyar nép hagyományos kultúrája
- leírás
- további adatok
Az állandó kiállítás a magyar parasztság egykori életének tárgyi világába enged betekintést. A 18. század végétől az első világháborúig terjedő időszak anyagát tizenhárom teremben mutatja be. A kiállítás érzékelteti a Kárpát-medence népeinek etnikai és vallási megoszlását, bemutatja a jellemző településformákat, megismerteti a paraszti munka sokrétűségét és változatos eszközkészletét, a parasztság hétköznapi és ünnepi viseletét. A látogató képet kap a népi táplálkozás hagyományairól és társadalmi eltéréseiről. A kézművesség köréből a jellegzetes falusi mesterségek mutatkoznak be: asztalos, kovács, fazekas, posztóműves, szűrszabó, csizmadia, süveges és szűcs. A falu és a város kapcsolatát, találkozási alkalmait a piac és a vásár látványos enteriőrjei tárják a látogatók elé.
A 19. századi lakáskultúra két pólusát szemlélteti a középkori életkörülményeket idéző őrségi "füstös" régi ház, valamint a sárközi gazdagparaszti új ház agyondíszített "tisztaszobája".
A népművészet felvirágzásában meghatározó szerepet játszottak a falusi és mezővárosi kézművesek, akik tömegesen készítették a festett bútorokat, a színes szőtteseket, a hímzett viseleti darabokat, s ezáltal jellegzetes tájstílusokat teremtettek. A legszebb korai népművészeti darabok együtt láthatók a kiállításban.
Az emberi életút bemutatása a paraszti értékrend arányaihoz igazodik, melynek középpontjában a lakodalom állt. A kiállítás életszerűen jeleníti meg a kalotaszentkirályi menyasszonyi kelengyét és a kalotaszegi templomi esküvőt.
A hagyományos népi kultúra szellemi gazdagságát tükrözi a kiállítás utolsó témája: a kalendáriumi ünnepek sora. Az egyházi és a gazdasági év előírásaihoz igazodó népszokások kellékei és látványos jelenetei (a regölés, a farsangi állatalakoskodás, a székely betlehemes játék vagy a karácsonyi asztal) a magyar paraszti műveltség nyugati és keleti elemekből ötvöződött sajátosságait tárják az érdeklődő látogató elé.
Rendező: Selmeczi Kovács Attila
A magyar nép hagyományos kultúrája
Állandó kiállítás
Rendező: Selmeczi Kovács Attila
A magyar nép hagyományos kultúrája
Állandó kiállítás
Az állandó kiállítás a magyar parasztság egykori életének tárgyi világába enged betekintést. A 18. század végétől az első világháborúig terjedő időszak anyagát tizenhárom teremben mutatja be. A kiállítás érzékelteti a Kárpát-medence népeinek etnikai és vallási megoszlását, bemutatja a jellemző településformákat, megismerteti a paraszti munka sokrétűségét és változatos eszközkészletét, a parasztság hétköznapi és ünnepi viseletét. A látogató képet kap a népi táplálkozás hagyományairól és társadalmi eltéréseiről. A kézművesség köréből a jellegzetes falusi mesterségek mutatkoznak be: asztalos, kovács, fazekas, posztóműves, szűrszabó, csizmadia, süveges és szűcs. A falu és a város kapcsolatát, találkozási alkalmait a piac és a vásár látványos enteriőrjei tárják a látogatók elé.
A 19. századi lakáskultúra két pólusát szemlélteti a középkori életkörülményeket idéző őrségi "füstös" régi ház, valamint a sárközi gazdagparaszti új ház agyondíszített "tisztaszobája".
A népművészet felvirágzásában meghatározó szerepet játszottak a falusi és mezővárosi kézművesek, akik tömegesen készítették a festett bútorokat, a színes szőtteseket, a hímzett viseleti darabokat, s ezáltal jellegzetes tájstílusokat teremtettek. A legszebb korai népművészeti darabok együtt láthatók a kiállításban.
Az emberi életút bemutatása a paraszti értékrend arányaihoz igazodik, melynek középpontjában a lakodalom állt. A kiállítás életszerűen jeleníti meg a kalotaszentkirályi menyasszonyi kelengyét és a kalotaszegi templomi esküvőt.
A hagyományos népi kultúra szellemi gazdagságát tükrözi a kiállítás utolsó témája: a kalendáriumi ünnepek sora. Az egyházi és a gazdasági év előírásaihoz igazodó népszokások kellékei és látványos jelenetei (a regölés, a farsangi állatalakoskodás, a székely betlehemes játék vagy a karácsonyi asztal) a magyar paraszti műveltség nyugati és keleti elemekből ötvöződött sajátosságait tárják az érdeklődő látogató elé.
Rendező: Selmeczi Kovács Attila
Az állandó kiállítás a magyar parasztság egykori életének tárgyi világába enged betekintést. A 18. század végétől az első világháborúig terjedő időszak anyagát tizenhárom teremben mutatja be. A kiállítás érzékelteti a Kárpát-medence népeinek etnikai és vallási megoszlását, bemutatja a jellemző településformákat, megismerteti a paraszti munka sokrétűségét és változatos eszközkészletét, a parasztság hétköznapi és ünnepi viseletét. A látogató képet kap a népi táplálkozás hagyományairól és társadalmi eltéréseiről. A kézművesség köréből a jellegzetes falusi mesterségek mutatkoznak be: asztalos, kovács, fazekas, posztóműves, szűrszabó, csizmadia, süveges és szűcs. A falu és a város kapcsolatát, találkozási alkalmait a piac és a vásár látványos enteriőrjei tárják a látogatók elé. A 19. századi lakáskultúra két pólusát szemlélteti a középkori életkörülményeket idéző őrségi "füstös" régi ház, valamint a sárközi gazdagparaszti új ház agyondíszített "tisztaszobája". A népművészet felvirágzásában meghatározó szerepet játszottak a falusi és mezővárosi kézművesek, akik tömegesen készítették a festett bútorokat, a színes szőtteseket, a hímzett viseleti darabokat, s ezáltal jellegzetes tájstílusokat teremtettek. A legszebb korai népművészeti darabok együtt láthatók a kiállításban. Az emberi életút bemutatása a paraszti értékrend arányaihoz igazodik, melynek középpontjában a lakodalom állt. A kiállítás életszerűen jeleníti meg a kalotaszentkirályi menyasszonyi kelengyét és a kalotaszegi templomi esküvőt. A hagyományos népi kultúra szellemi gazdagságát tükrözi a kiállítás utolsó témája: a kalendáriumi ünnepek sora. Az egyházi és a gazdasági év előírásaihoz igazodó népszokások kellékei és látványos jelenetei (a regölés, a farsangi állatalakoskodás, a székely betlehemes játék vagy a karácsonyi asztal) a magyar paraszti műveltség nyugati és keleti elemekből ötvöződött sajátosságait tárják az érdeklődő látogató elé.
Rendező: Selmeczi Kovács Attila
Rendező: Selmeczi Kovács Attila
Az állandó kiállítás a magyar parasztság egykori életének tárgyi világába enged betekintést. A 18. század végétől az első világháborúig terjedő időszak anyagát tizenhárom teremben mutatja be. A kiállítás érzékelteti a Kárpát-medence népeinek etnikai és vallási megoszlását, bemutatja a jellemző településformákat, megismerteti a paraszti munka sokrétűségét és változatos eszközkészletét, a parasztság hétköznapi és ünnepi viseletét. A látogató képet kap a népi táplálkozás hagyományairól és társadalmi eltéréseiről. A kézművesség köréből a jellegzetes falusi mesterségek mutatkoznak be: asztalos, kovács, fazekas, posztóműves, szűrszabó, csizmadia, süveges és szűcs. A falu és a város kapcsolatát, találkozási alkalmait a piac és a vásár látványos enteriőrjei tárják a látogatók elé. A 19. századi lakáskultúra két pólusát szemlélteti a középkori életkörülményeket idéző őrségi "füstös" régi ház, valamint a sárközi gazdagparaszti új ház agyondíszített "tisztaszobája". A népművészet felvirágzásában meghatározó szerepet játszottak a falusi és mezővárosi kézművesek, akik tömegesen készítették a festett bútorokat, a színes szőtteseket, a hímzett viseleti darabokat, s ezáltal jellegzetes tájstílusokat teremtettek. A legszebb korai népművészeti darabok együtt láthatók a kiállításban. Az emberi életút bemutatása a paraszti értékrend arányaihoz igazodik, melynek középpontjában a lakodalom állt. A kiállítás életszerűen jeleníti meg a kalotaszentkirályi menyasszonyi kelengyét és a kalotaszegi templomi esküvőt. A hagyományos népi kultúra szellemi gazdagságát tükrözi a kiállítás utolsó témája: a kalendáriumi ünnepek sora. Az egyházi és a gazdasági év előírásaihoz igazodó népszokások kellékei és látványos jelenetei (a regölés, a farsangi állatalakoskodás, a székely betlehemes játék vagy a karácsonyi asztal) a magyar paraszti műveltség nyugati és keleti elemekből ötvöződött sajátosságait tárják az érdeklődő látogató elé.
Rendező: Selmeczi Kovács Attila