Sorozat: Értekezések a történeti tudományok köréből 108.

Erdődy Gábor tanulmánya a minisztertanácsi jegyzőkönyvekre, a király személye körüli minisztérium és az Országos Honvédelmi Bizottmány anyagára, a Kossuth-gyűjtemény 1848-ra vonatkozó részére, mindenekelőtt pedig a vezető magyar politikusok egykorú levelezésére, parlamenti hozzászólásaira és hírlapi cikkeire támaszkodva mutatja be az 1848-as magyar kormányzat nemzetközi tájékozottságát. A korszakonként ismétlődően felerősödő bírálatokkal vitatkozva elveti azokat az álláspontokat, melyek Batthyányék külpolitikájának lényegét egyfelől a magyar ügyet az európai mozgalmaktól elszigetelő egyoldalú alkalmazkodásban, másfelől az ellenforradalmi megtorlást kiprovokáló meggondolatlan "lázadásban" láttatják. Egykorú forrásokat bőségesen idézve bizonyítja, hogy Kossuthék tájékozódását nem bénították a provinciális szemléletmód korlátai, hogy Magyarország lehetőségeit a változó körülmények szem előtt tartásával, az európai fejlődés összefüggésrendszerében vizsgálták, korántsem titkolva el a kedvezőtlen irányú tendenciákban rejlő fenyegetéseket, sohasem festve kedvezőbb képet a valóságosnál.