Volt idő, amikor egy-egy ünnepi vasárnapon a budaörsi reptéren hatalmas tömeg gyülekezett, és várta a légiparádé kezdetét. Feszülten fürkészte a fegyelmezett kötelékek megérkezését, majd a műrepülők hajmeresztő figuráit, végezetül, hogy gépből kiszállva megpillanthassa a bőrruhás, bátor pilótákat. Ezeken a légibemutatókon érdeklődők és kíváncsiskodók sokasága gyűlt össze. Hála nekik, kiváló fényképek és pótolhatatlan filmfelvételek készültek eme rendkívüli látványosságokról. Könyvünk ismét visszarepíti az olvasót az időben, sőt - hagyományainkhoz híven - olyan helyszínekre viszi el, ahova még akkoriban sem juthatott be a kíváncsiskodó. A vakmerő magyar pilótákkal felemelkedve, együtt repülhetünk és vehetünk részt a légihacaikban, s megtudhatjuk, hogy mi is történt valójában a frontokon, és a számtalan irigylésre méltó légigyőzelmeik során. Több év kutatásának eredményét osztják meg a szerzők az olvasóval, amikor ezúttal is fotókkal idézik fel és mutatják be a Magyar királyi Légierő történetét, azon belül békebeli és háborús mindennapjait. A kötet különlegessége, hogy egyszerre a korszak hazai légierejét bemutató monográfia és egy 1200 korabeli válogatott fotóból összeállított képes album. A történet fonalát többségében eddig még publikálatlan képanyag illusztrálja. Nehéz volt a nagyszámú fénykép között válogatni, de a lehetőségekhez képest a legjobb, leglátványosabb fotók keltik életre az egységtörténetet, számos egykorú eredeti dokumentummal kiegészítve. A témában eddig megjelent leggazdagabb képanyag mellett feltárul légierőnk múltja, megismerhetjük a két háború és a köztes, pontosabban a „rejtés” időszakában is működő fegyvernemet. Kötetünk bemutatja v. Háry László vezérőrnagynak az önálló magyar légierő első parancsnokának, majd az őt követő parancsnokoknak és elöljáróknak szervezési munkáját, a tilalmakból fakadó létezés nehézségeit, amellyel az első háborús légierőnk romjaiból ismét felállították a „rejtett”, majd 1939-től a Magyar királyi Honvéd Légierőt. A békeidőben megtartott parádék, majd a háborús frontszolgálatok mellett a fő hangsúlyt a géptípusok iskolapadban történő magismerésére, az elméleti ismeretanyag elsajátítása, majd az ezt követő berepülésének bemutatására helyezzük. Tesszük mindezt azért, hiszen a pilótáink kiképzése és mindennapi tevékenysége ezen része rejtve maradt a kíváncsi szemek elől még a saját korában is, mert a hazai és külhoni ki- és átképzésük helyszínei, és ezeknek minden adata és körülménye szigorú szolgálati titok volt. A több mint ötven esztendőt felölelő történet hitelességét az a precíz levéltári kutatómunka támasztja alá, melynek során a hajdani pilótáink kézzel írott visszaemlékezései alapján elevenednek meg sorsdöntő pillanatok. így kelhet életre többek között a számunkra oly szomorú és tragikus 1942. augusztus 20-a is. A szerzők kézen fogják az olvasót és végigvezetik a front közeli tábori reptereken, a pilótáink kiképzési bázisain és szolgálati helyein. Bemutatják a készenléti szolgálatban eltöltött napirendjét, elkísérik a vadászpilótát egy harci bevetésre, a légi megfigyelőinket egy felderítésre, vagy az újoncokat a repülős tanfolyamok helyszíneire. Felszállhatunk akár a magyar gyártású Mávag-Héja, vagy a legendás Messerschmitt repülőgépekkel is. Megismerhetjük mindkét háború leghíresebb vadászrepülő-századait, akik a tényleges korai frontszolgálat viszontagságait a saját bőrükön tapasztalhatták meg, majd akik hazánk légterének védelmét a levegőből látták el az 1944-től egyre fokozódó erősségű terrorbombázásokkal szemben. Nyomon követhetjük a repülő századok felállítását, a korszerűsödő légi zászlóaljaink létrehozását és az orosz frontra kivezényelt,- a szárazföldi alakulatainkat támogató légierőnket. Ezek mellett képet kapunk a korában oly fontos szerepet betöltő Légügyi Hivatal működéséről.

Mit ajánlanak a szerzők a kedves olvasóknak? Egy időrendi betekintést a hazai repülőgépgyárakba, és egy álombéli, de valóságos repülést az első és második „Nagy Háború” oly bátor magyar pilótáival.