kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Szívós Erika : A magyar képzőművészet társadalomtörténete 1867-1918
- leírás
- további adatok
Sorozat: Habsburg történeti monográfiák 7.
„Már erősen bent voltunk a munkában, mikor egy napon fölkeresett Bánffy Miklós apja, az öreg gróf: Erdély egyik leggazdagabb és leggőgösebb főura" - írja Teles Ede. „A fia nem volt ott és mikor ezt közöltem az öreggel, ő azt válaszolta, hogy tudta, hogy a fia az operában van elfoglalva és épp azért jött most, mert velem akart egyedül beszélni. Természetesen megmutattam neki az eddig elkészült terveket, ő mindent alaposan megnézett és biztosított róla, hogy Erzsébet királyné szobra neki nagyon tetszik, bár mindjárt hozzátette, hogy ez persze nem sokat jelent, mert ő édeskeveset ért művészi dolgokhoz. Ezek után persze kíváncsi voltam, hogy mi az, amiről velem beszélni kíván, mi látogatásának voltaképpeni célja. Az öreg végre kirukkolt a kérdésével: mondjam meg neki őszintén, hogy ha a fia nem Bánffy gróf és nem egy nagy vagyon örököse lenne, meg tudna-e élni akkor is a maga emberségéből, művészi tehetségéből és hogy én akkor is társultam-e volna vele az Erzsébet szobor-pályázatra. Elnevettem magam és elmondtam neki, hogy milyen bizalmatlanul fogadtam az erre vonatkozó ajánlatot és hogy a végén nem grófi volta miatt, hanem annak ellenére mentem bele a társulásba és elhatározásomban egyedül a fiának a tehetsége vezetett. Megnyugtattam tehát, hogy a fia az ő címe és vagyona nélkül is boldogulna, sőt talán nagyobb művész lehetne, mint ezzel a handicappel. Az öreg gróf végtelenül megörült szavaimnak, melegen szorongatta a kezemet és biztosított róla, hogy igen nagy örömet szereztem neki."
„Már erősen bent voltunk a munkában, mikor egy napon fölkeresett Bánffy Miklós apja, az öreg gróf: Erdély egyik leggazdagabb és leggőgösebb főura" - írja Teles Ede. „A fia nem volt ott és mikor ezt közöltem az öreggel, ő azt válaszolta, hogy tudta, hogy a fia az operában van elfoglalva és épp azért jött most, mert velem akart egyedül beszélni. Természetesen megmutattam neki az eddig elkészült terveket, ő mindent alaposan megnézett és biztosított róla, hogy Erzsébet királyné szobra neki nagyon tetszik, bár mindjárt hozzátette, hogy ez persze nem sokat jelent, mert ő édeskeveset ért művészi dolgokhoz. Ezek után persze kíváncsi voltam, hogy mi az, amiről velem beszélni kíván, mi látogatásának voltaképpeni célja. Az öreg végre kirukkolt a kérdésével: mondjam meg neki őszintén, hogy ha a fia nem Bánffy gróf és nem egy nagy vagyon örököse lenne, meg tudna-e élni akkor is a maga emberségéből, művészi tehetségéből és hogy én akkor is társultam-e volna vele az Erzsébet szobor-pályázatra. Elnevettem magam és elmondtam neki, hogy milyen bizalmatlanul fogadtam az erre vonatkozó ajánlatot és hogy a végén nem grófi volta miatt, hanem annak ellenére mentem bele a társulásba és elhatározásomban egyedül a fiának a tehetsége vezetett. Megnyugtattam tehát, hogy a fia az ő címe és vagyona nélkül is boldogulna, sőt talán nagyobb művész lehetne, mint ezzel a handicappel. Az öreg gróf végtelenül megörült szavaimnak, melegen szorongatta a kezemet és biztosított róla, hogy igen nagy örömet szereztem neki."
állapot: | |
kategória: | Könyv > Művészet > Művészettörténet > |
kategória: | Könyv > Társadalomtudomány > |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kiadó: | Új Mandátum, 2009 |
cikkszám / ISBN: | 9789639609990 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 271 |
könyv nyelve: | magyar |