A magyarok a 9. század végén foglalták el és választották állandó lakóhelyül a Kárpát-medencét. A keresztény királyság legfontosabb intézményeit I. (Szent) István király (1001-1038) eréllyel, következetességgel, ellentmondást nem tűrve építette ki, és fegyverrel védte az állam alapjait a külső és belső támadásoktól. Az államalapítással egy idős a pénzverés, ami Magyarországon mindig az uralkodó felségjoga marat, mint a szuverenitás egyik jelképe.
Az ország mindennapi életviteléhez szükséges forgalmi pénzek valamennyi korban magukon viselik az éremlépek, feliratok tekintetében a politikai, anyagukat tekintve pedig a gazdasági viszonyokat. Az ország népével, köztük a nagyobb számban levő írástudatlanokkal a forgalmi pénzek ismertették meg uralkodójukat, ezért nagyon fontos volt a felirat és az éremkép megválasztása. A hosszú időn keresztül jó minőségben vert, állandó éremképű pénzek messze földre eljutottak a kereskedők és a hadjáratokban résztvevő katonák által, és ezek az érmék az ország jó hírnevének terjesztésén túl több esetben mintául szolgáltak más országok pénzeihez.

numizmatika

további képek