Kovalovszki Júlia (összeáll.) : A magyar falu régésze: Méri István 1911-1976

Sorozat: Ceglédi füzetek 23.

Készült 1000 példányban.

E tanulmánykötet közreadásával némileg eltértünk a Ceglédi Füzetek sorozat hagyományaitól. Az eddig megjelent munkák elsősorban a szűkebb környezet - Dél-Pest megye - érdeklődésére tarthattak számot. Többnyire helytörténeti kutatók munkáit jelentettük meg. Most a szülőföld nevében a ceglédi múzeum érezte kötelességének, hogy Méri István halálának 10. évfordulójára, a kiváló tudós néhány, ma már alig elérhető kötetben megjelent, illetve félbeszakadt, s tanítványa által befejezett tanulmányát egybefűzve nyújtsa át a szakmának és az érdeklődő közönségnek. Méri István a középkori magyar falvak régészeti kutatásának igazi megteremtője Abonyban született. Édesapja napszámosként verejtékes munkával dolgozott az egykori gabonaraktárban, amelyben ma az Abonyi Lajos Falumúzeum működik. „Méri István szegényparaszt sorból emelkedett példaképünkké és mintegy a jobbágyősök örökségeként élete végéig megőrizte gyanakvását az ügyeskedőkkel szemben: ő maga keserves munkával, az igazságért való nehéz küzdelemben alakította ki eredményeit. Lassan, kínos lelkiismeretességgel dolgozott. " így látta őt a kortárs, László Gyula professzor. Minden részletre kiterjedő gondosságát, munkastílusát elsősorban a fiatal kutatóknak ajánljuk.
Cegléd, 1986. január 2.

Tartalom:
LÁSZLÓ GYULA: A magyar falu régészéről 5
KOVALOVSZKI JÚLIA: A kidei középkori temető (MÉRI ISTVÁN ásatása) 7
MÉRI ISTVÁN: Középkori temetőink feltárásmódjáról. Megfigyelések a kidei XII-XIX. századi temető ásatásakor 26
MÉRI ISTVÁN: A magyar nép régészeti emlékeinek kutatása (X-XVI. század) 41
KOVALOVSZKI JÚLIA: A Visegrád-várkerti Árpád-kori faluásatásról 61