kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Manent, Pierre : A liberális gondolat története
- leírás
- további adatok
Sok helyen ceruzás aláhúzásokkal, jegyzetekkel!
Sorozat: Szabadságbeszélgetések
Tíz előadás.
A modern polgári társadalmak berendezkedését meghatározó liberalizmus két gondolaton alapszik: a hatalomnak alávetett emberek egyetértésén nyugvó népképviselet és a hatalmak elválasztásának gondolatán. A francia gondolkodó tíz egyetemi előadása e modern politikai eszmerendszer kiformálódásának folyamatát tekinti át a reneszánsztól a 19. század közepéig. ; A kereszténység szekularizációjának mind erősebbé váló tendenciája - az újkori történelem döntő eseményeinek és politikai formációinak hatásaival együtt - az egyént mint a természettől adott jogok alanyát állítják előtérbe. Azt a politikai-eszmetörténeti folyamatot Manent a társadalombölcselet nagy alakjainak művein keresztül demonstrálja. Machiavelli A Fejedelem című művével (l.: 911810) tört úton Hobbes, Locke a politika új művészetét, a munka és a tulajdon új elveit fektetik le. Ezt követően a francia felvilágosodás nagy alakjai, illetőleg a francia forradalom utáni liberalizmus teoretikusai gazdagítják az eszmerendszert: Montesquieu a hatalmi ágak elválasztásával, Rousseau azzal, hogy a Locke által kifejtett liberális eszméket kemény bírálatnak veti alá, Benjamin Constant a szabadelvű politika reális, ellenzéki szerepének kialakításával, míg François Guizot a társadalmat nem ellenségként, hanem partnerként kezelő liberális kormányzással. A folyamat múlt századi végpontján Tocqueville az amerikai demokrácia természetének feltárásával, a társadalmi és politikai állapot megkülönböztetésének és az egyenlőtlenségek folyamatos megszüntetésének feladatát tűzi ki. A politikai-eszmetörténeti okfejtés következtetései a jelenbe és a jövőbe mutatnak. - A jó fordításban, gondos szerkesztéssel közreadott munka társadalomtudományi stúdiumokat végző egyetemi hallgatók, a politika elméleti kérdései iránt érdeklődők olvasmánya.
Tíz előadás.
A modern polgári társadalmak berendezkedését meghatározó liberalizmus két gondolaton alapszik: a hatalomnak alávetett emberek egyetértésén nyugvó népképviselet és a hatalmak elválasztásának gondolatán. A francia gondolkodó tíz egyetemi előadása e modern politikai eszmerendszer kiformálódásának folyamatát tekinti át a reneszánsztól a 19. század közepéig. ; A kereszténység szekularizációjának mind erősebbé váló tendenciája - az újkori történelem döntő eseményeinek és politikai formációinak hatásaival együtt - az egyént mint a természettől adott jogok alanyát állítják előtérbe. Azt a politikai-eszmetörténeti folyamatot Manent a társadalombölcselet nagy alakjainak művein keresztül demonstrálja. Machiavelli A Fejedelem című művével (l.: 911810) tört úton Hobbes, Locke a politika új művészetét, a munka és a tulajdon új elveit fektetik le. Ezt követően a francia felvilágosodás nagy alakjai, illetőleg a francia forradalom utáni liberalizmus teoretikusai gazdagítják az eszmerendszert: Montesquieu a hatalmi ágak elválasztásával, Rousseau azzal, hogy a Locke által kifejtett liberális eszméket kemény bírálatnak veti alá, Benjamin Constant a szabadelvű politika reális, ellenzéki szerepének kialakításával, míg François Guizot a társadalmat nem ellenségként, hanem partnerként kezelő liberális kormányzással. A folyamat múlt századi végpontján Tocqueville az amerikai demokrácia természetének feltárásával, a társadalmi és politikai állapot megkülönböztetésének és az egyenlőtlenségek folyamatos megszüntetésének feladatát tűzi ki. A politikai-eszmetörténeti okfejtés következtetései a jelenbe és a jövőbe mutatnak. - A jó fordításban, gondos szerkesztéssel közreadott munka társadalomtudományi stúdiumokat végző egyetemi hallgatók, a politika elméleti kérdései iránt érdeklődők olvasmánya.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Filozófia > |
kategória: | Könyv > Társadalomtudomány > |
kiadó: | Tanulmány, 1994 |
cikkszám / ISBN: | 0029258 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 145 |
könyv nyelve: | magyar |