Etkind, Aleksandr : A lehetetlen Erósza - A pszichoanalízis története Oroszországban

Sigmund Freud meg volt győződve róla, hogy az oroszok jobban, közelebbről ismerik tudattalanjukat, mint az európai emberek, ezért mindig nagy izgalommal analizált orosz betegeket. Leghíresebb páciense, a „Farkasemberként" elhíresült Pankejev is orosz volt, és az is közismert, hogy Freud egyik jelentős esszéjét Dosztojevszkijről írta. Az orosz téma tehát korántsem periférikus a pszichoanalízis története szempontjából, s most Alekszandr Etkind könyvé­ből megtudhatjuk, hogy e történet majd' minden jelentős fordulata valamiképpen kapcsolatban állt orosz vagy leg­alábbis Oroszországban, az orosz kultúrán felnevelkedett emberekkel – pszichológusokkal és betegekkel egyaránt. Etkind főként emberi sorsokon keresztül vizsgálja a freudi tanok oroszországi viszontagságos útját a rendkívüli népsze­rűségtől a teljes betiltás idejéig – elmeséli a pétervári szüle­tésű Lou Andreas-Salomé történetét (aki bizalmas viszony­ban volt Nietzschével, Junggal, Freuddal, Rilkével és Bu-berrel), az orosz-zsidó Sabina Spielrein különös kapcsolatát Freuddal és Junggal (és azt, ahogy Spielrein, a tehetséges analitikus Freudot megelőzve vonta be a halálösztönt a pszi­choanalízis elméletébe), a Nemzetközi Pszichoanalitikus Társaság elnökének, Max Eitingonnak az életét (aki a szerző kutatásai szerint valószínűleg kiszolgálta az orosz titkos­szolgálatot), Trockij kapcsolatát a pszichoanalízissel (aki ezt az új tudományt akarta felhasználni az „új ember" létre­hozásához)… Etkind nem egyszerűen kiegészíti a pszicho­analízis történetét, hanem számos esetben korrigálja az eddi­gi nézeteket: a Freud-Jung kapcsolat bizonyos részleteit, a „Farkasember" analízisét vagy a Nemzetközi Pszichoana­litikus Társaság működésének némely rejtélyeit egészen új nézőpontból világítja meg. Rendkívül értékes a kutatása az orosz kultúrtörténet szempontjából is: a szimbolisták (Andrej Belij, Vjacseszlav Ivanov stb.), Bahtyin, Eizenstein, Zoscsenko, Bulgakov és mások pszichoanalitikus kapcso­latainak és nézeteinek feltárása számos világhírű mű meg­értését is gazdagíthatja.