kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Canning, Joseph : A középkori politikai gondolkodás története 300-1450
- leírás
- további adatok
Sorozat: Historia philosophiae.
A kötet a középkori nyugati, azaz latin Európa politikai eszméinek történetét értelmezi a 4. század kezdetétől a 15. század közepéig. A szerző a politikai gondolkodás tárgykörébe sorolja a társadalom természetét, szerveződését, kormányzatát és céljait illető eszméket. A középkori politikai gondolkodás vizsgálatát nem csupán egyes középkori politikai gondolkodók műveinek elemzésével teszi – szem előtt tartva e gondolkodók alapvető szellemi irányultságát –, egy sor más természetű forrást is felhasznál: például a koronázási ordókat és a történeti műveket. A szerző kombinálja a tematikus és a kronológiai megközelítést, lehetővé téve minden történeti korszak egységének megőrzését és a szélesebb korszakot átívelő összefüggések felismerését. A hangsúly a Nyugatra esik; a bizánci politikai gondolkodást csak az összehasonlítás kedvéért vizsgálja, és csak annyiban, amennyiben a Nyugatot érintette.
A kötet a középkori nyugati, azaz latin Európa politikai eszméinek történetét értelmezi a 4. század kezdetétől a 15. század közepéig. A szerző a politikai gondolkodás tárgykörébe sorolja a társadalom természetét, szerveződését, kormányzatát és céljait illető eszméket. A középkori politikai gondolkodás vizsgálatát nem csupán egyes középkori politikai gondolkodók műveinek elemzésével teszi – szem előtt tartva e gondolkodók alapvető szellemi irányultságát –, egy sor más természetű forrást is felhasznál: például a koronázási ordókat és a történeti műveket. A szerző kombinálja a tematikus és a kronológiai megközelítést, lehetővé téve minden történeti korszak egységének megőrzését és a szélesebb korszakot átívelő összefüggések felismerését. A hangsúly a Nyugatra esik; a bizánci politikai gondolkodást csak az összehasonlítás kedvéért vizsgálja, és csak annyiban, amennyiben a Nyugatot érintette.