Eurázsia nyelvei (és számos őshonos amerikai nyelv is) egy valamiben hasonlóak: egyaránt őrzik - persze egyike bőségesebben, másika kevésbé - a nyelvészek által "nosztratikus"-nak elnevezett ősi, kőkorszaki nyelv töredékeit. Mi több, műveltségünk, szokásaink, vallásaink is ennek az ősi világnak a teremtményei.A szerző ebbe az ősi-mai nyelvbe kalauzolja el az olvasót. Talán a legizgalmasabb felfedezés, mely a könyv vezérmondata is: "A KŐKOR SZAVA: KÉP". A kőkor nyelvének beszélői ugyanis mindig "képet mondtak" egymásnak, maguk az ősi szavak is "mondott képek",látványok.A könyv részletesen igazolja, hogy Európában a magyar nyelv őrzilegtisztábban - lényegét tekintve csaknem változatlanul - a kőkor nyelvét, gondolkodásmódját; valóságos élő kövület. Egy teljes fejezet igazolja, hogy - többek között - az ókori latin nyelv is mennyire jelentős tárháza a kőkori nyelvnek.Külön érdekessége e könyvnek, hogy a kőkori pont-pont-vesszőcske számírást szemlélve felfedezhetjük: számneveink jó része nem is az ókori, hanem egyenest az őskori számírás emléke. 15.000 évvel ezelőtti arcképcsarnokban is gyönyörködhetünk. Aremek kőkori rajzok szépen öltözött, borotvált, divatos frizurát viselő férfiakat, nőket, gyerekeket ábrázolnak. A könyv végül elmeséli, hogy a 35-10.000 évvel ezelőtti nagyműveltség miként omlott össze, s miért nem sikerült igazán talpra állnia.A könyv 120 oldalas melléklete a magyar nyelv ősi gyökszótára, mely az MTA által 1862-ben kiadott Czuczor-Fogarasi féle Nagyszótár bevezető része. Ennek birtokában mindenki a saját nyelvésze lehet és önállóan is nagy kirándulásokat tehet a kőkor szellemi világában és egyúttal mai nyelvében is, hiszen ez lényegében mit sem változott azóta.