A kötetbe társadalomtörténeti jellegű elemzéseit gyűjtötte egybe a szerző, melyekben a régi Kína születése, a császárság kialakulása, civilizációs terjeszkedése, a megkövülten is éltető erejű tradicionalizmus a tulajdonképpeni rejtély. Láthatjuk, hogyan válnak a mezőgazdasági csatornák a Nagy Fal elődjévé (vagy a hadi célú árkokból lett öntözőcsatorna). Az ilyen, szinte már őstörténeti múltba ás vissza a kutató, de bepillantást nyerünk a kínai írástudók, költők rétegének sajátosságaiba is. Foglalkozik a szerző a kínai történelem periodizációjával: mennyire mást értünk pl. a "kínai ókor" alatt (a kötet végén rövid időrendi táblázat is helyet kapott). Érzékletes képet nyerünk az irodalom, filozófia és az államiság kapcsolatáról, a konfucianizmusról, mely már gyökereiben az államiság pillére volt. Külön tanulmányok foglalkoznak a kínai műveltségképpel, s főként a birodalom nomád szomszédainak társadalmával. ; Szó sincs tehát holmi populáris szenzációhajhászásról, a "rejtélyek" feltárása helyett tudományos problémák megvilágításáról van szó, mint azt a Bevezetőben is olvashatjuk.