Filmművészetről szólva a köztudatban kitüntetett helye van a nyugati, illetve kommersz vonatkozásban az amerikai filmnek.
A filmtörténeti tények mégis azt mutatják, hogy létrejöttek azok a - fogalmilag meghatározható - kelet-európai filmművészetek, amelyek művészi erő tekintetben nem maradnak el a nyugatiak mögött. Az ötvenes-hatvanas évektől kezdődően a lengyel, cseh stb. filmművészetek nem néhány alkotásukkal, hanem irányzatként is elérték az egyetemes filmművészeti szintet anélkül, hogy megtagadták volna a maguk sajátosságait. Beöltötték azt a társadalmi tudatosító szerepüket, hogy - a politikai körülmények miatt - szinte harci tereppé váltak. Kritikai harcot folytattak az adott konfliktusok megoldása érdekében és főleg az emberért, az emberiesedésért. Természetesen ennek megvoltak a maga korlátai, de ez a nyugati filmművészetekre is vonatkozik.
A társadalmi feladat vállalása, a sajátos filmformanyelv rehabilitálása és továbbfejlesztése által biztosított egyetemes szint révén a kelet-európai film méltán foglalható bele az egyetemes filmművészetbe. A kelet-európai filmet befolyásolta a nyugati hatás, és még inkább befolyásolták a helyi társadalmi változá- sok. Négy-öt nemzeti filmművészet teljes útját azonban csak egy nagyon átfogó filmtörténet foglalhatná össze. E könyvben arra van lehetőség, hogy bizonyítást nyerjen: vannak kelet-európai filmművészetek! Keletkezésük bizonyos értelemben elkerülhetetlen volt, s minden figyelmet megérdemel azóta megtett útjuk is. Jelen kötet foglalkozik a film és filmművészet egyes kérdéseivel, majd kiemelten a lengyel, a cseh(szlovák) és a jugoszláv filmművészet kialakulásával és fejlődésével számos jól, vagy kevésbé általánosan ismert filmek elemzésével. A hazai és a szovjet filmekről más kötetekben olvashatunk bővebben, itt áttekintést kapunk ez utóbbiakról. A könyvet jegyzetek, a filmek felsorolása és részletes név- és címmutató zárják.