Snéur Zálmán, Rabbi : Zsidó kabbala és misztika

Ezt a sikerkönyvet, amely alig pár esztendő híján kétszáz éve állandóan kézközelben van minden lubavicsi hászidnak, első ízben 1796-ban adták ki a korábban Lengyelországhoz, majd (s ekkor) Oroszországhoz tartozó Szlavutában, és másodszor 1798-ban Zolkijevben. Ettől kezdve számtalan kiadása jelent meg héber, jiddis, angol és talán más nyelveken is, a világ több országában. Magyar fordításban (egyelőre a könyv első része) 2000-ben, illetve az impresszum szerint 2001-ben jelent meg Budapesten a tizenegy önálló könyve és több társszerzőként jelzett műve révén Magyarországon jól ismert izraeli író és elkötelezett lubavicsi hászid, reb Naftali Kraus fordításában. A könyv eredeti címe , amely a héber nyelvű kiadásokon főcímként szerepel: Likkuté amarim (Összegyűjtött értekezések, de címvariánsként, illetve alcímként a Széfer sel bénonim (Közepesek könyve) is szerepel a kötéstáblákon, címlapokon. Ez utóbbi cím a könyv első tartalmi egységére utal, amely a “közepes ember” (bénoni), vagyis az átlagember vallásos állapotát vizsgálja; önmagával vívott küzdelmét és a nehézségek, problémák feloldásához, megoldásához vezető utat írja le. Ezt követően a Tánjá még négy további részt tartalmaz: Sá’ár ha-jihud v’há-’emuná (Az egység és hit kapuja), ’Igeret há-t’suvá (A bűnbánat levele), Igeret há-Kodes (Szent levél), valamint Kuntrész Áháron (Befejező értekezés).