kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Kocsis Gyula : A Jászság társadalma, népessége, gazdálkodása a XVI-XVII.században
- leírás
- további adatok
Sorozat: Kultúrakutatás.
A kultúrakutatás gyökerei több társadalomtudományba kapaszkodnak. Az elemzési módszer fő jellemzője a kultúrának és az azt hordozó társadalomnak együttes, sokszempontú, multidiszciplináris megközelítése. Ezzel a kötettel egy ilyen tág szemléletű, változatos tematikájú sorozatot indít el az Akadémiai Kiadó. A sorozat első kötete történeti néprajzi monográfia hazánk egyik jellegzetes kultúrájú tájáról, a Jászságról. Az ELTE Néprajztudományi Doktori Iskolájának keretében 2002-ben megvédett PhD-disszertáció a fent említett tájon élő közösségek mai kultúrájának késő középkori, kora újkori gyökereit vizsgálja. A 13. század közepén betelepült, az iráni nyelvcsalád egyik ágának nyelvét beszélő közösség a magyar társadalomba történt beilleszkedésének több évszázados folyamatában a magyar történelem viszontagságos évszázadaiban számos kulturális változást, átalakulást élt át: harcosból földművessé, pásztorrá, kereskedővé vált, nyelvet cserélt, magába olvasztotta beköltözőket, a változó körülményekhez alkalmazkodva őrizte középkori eredetű kiváltságait. Ezen kiváltságok jelentették azt a közösségszervező erőt, amelynek eredményeként a változások sorozatából egy új kulturális egység, a ma ismert Jászság létrejött a 18. században. A kötet a török hódoltság időszakának fentebb említett jelenségeit tárgyalja, mélyfúrásszerűen vizsgálva a gazdaság és a migráció kérdéskörét.
A kultúrakutatás gyökerei több társadalomtudományba kapaszkodnak. Az elemzési módszer fő jellemzője a kultúrának és az azt hordozó társadalomnak együttes, sokszempontú, multidiszciplináris megközelítése. Ezzel a kötettel egy ilyen tág szemléletű, változatos tematikájú sorozatot indít el az Akadémiai Kiadó. A sorozat első kötete történeti néprajzi monográfia hazánk egyik jellegzetes kultúrájú tájáról, a Jászságról. Az ELTE Néprajztudományi Doktori Iskolájának keretében 2002-ben megvédett PhD-disszertáció a fent említett tájon élő közösségek mai kultúrájának késő középkori, kora újkori gyökereit vizsgálja. A 13. század közepén betelepült, az iráni nyelvcsalád egyik ágának nyelvét beszélő közösség a magyar társadalomba történt beilleszkedésének több évszázados folyamatában a magyar történelem viszontagságos évszázadaiban számos kulturális változást, átalakulást élt át: harcosból földművessé, pásztorrá, kereskedővé vált, nyelvet cserélt, magába olvasztotta beköltözőket, a változó körülményekhez alkalmazkodva őrizte középkori eredetű kiváltságait. Ezen kiváltságok jelentették azt a közösségszervező erőt, amelynek eredményeként a változások sorozatából egy új kulturális egység, a ma ismert Jászság létrejött a 18. században. A kötet a török hódoltság időszakának fentebb említett jelenségeit tárgyalja, mélyfúrásszerűen vizsgálva a gazdaság és a migráció kérdéskörét.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kategória: | Könyv > Történelem > Helytörténet > |
kiadó: | Akadémiai, 2005 |
cikkszám / ISBN: | 0010538 |
kötés: | kötve/papír |
oldalszám: | 367 |
könyv nyelve: | magyar |