kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Buber, Martin : A hit két formája
- leírás
- további adatok
Fordította: Görföl Tibor.
Borítóterv: Somogyi Péter.
Az előző századforduló környékén Martin Buber rövid idő leforgása alatt a megújuló zsidó önértelmezés vezető alakja lett, s a húszas években már a vallástudomány, a filozófia és a pedagógia terén is kivételes tekintélyre tett szert. Előadásaiban és rövidebb írásaiban kezdettől fogva törekedett a zsidóság és a kereszténység viszonyának megvilágítására, de csak 1950-ben fejtette ki rendszeres formában, hogy mit gondol a két vallás, pontosabban az Istenbe vetett kétféle hit kapcsolatáról. A könyv megjelenése óta viták és egymással versengő értelmezések kereszttüzében áll, nemcsak vallási és filozófiai tartalma miatt, de azért is, mert korának kulturális válságára is magyarázatot kíván adni. A mű tehát visszanyúlik Buber egész korábbi munkásságára, és előremutat a magyar olvasó számára már ismert Istenfogyatkozásra. A szöveg megértéséhez kiadásunkban a keletkezéstörténetét és recepcióját felvázoló utószó kínál segítséget.
Borítóterv: Somogyi Péter.
Az előző századforduló környékén Martin Buber rövid idő leforgása alatt a megújuló zsidó önértelmezés vezető alakja lett, s a húszas években már a vallástudomány, a filozófia és a pedagógia terén is kivételes tekintélyre tett szert. Előadásaiban és rövidebb írásaiban kezdettől fogva törekedett a zsidóság és a kereszténység viszonyának megvilágítására, de csak 1950-ben fejtette ki rendszeres formában, hogy mit gondol a két vallás, pontosabban az Istenbe vetett kétféle hit kapcsolatáról. A könyv megjelenése óta viták és egymással versengő értelmezések kereszttüzében áll, nemcsak vallási és filozófiai tartalma miatt, de azért is, mert korának kulturális válságára is magyarázatot kíván adni. A mű tehát visszanyúlik Buber egész korábbi munkásságára, és előremutat a magyar olvasó számára már ismert Istenfogyatkozásra. A szöveg megértéséhez kiadásunkban a keletkezéstörténetét és recepcióját felvázoló utószó kínál segítséget.