Dedikált példány: "Gadó Györgynek szeretettel Budapest-Debrecen 1988. szept. 7. Éliás József"

Éliás József (1914-1995) egy vallását nem gyakorló zsidó családban született. Tizenhat-tizenhét évesen eljutott a krisztusi hithez, megkeresztelkedett, és lelkész lett a református egyházban. A vészkorszak alatt a külföldi segélyszervezetek által támogatott Jó Pásztor akció egyik szervezője volt. 1944-ben személyes találkozón tájékoztatta Raul Wallenberget a Jó Pásztor mozgalom embermentő tevékenységének nehézségeiről és lehetőségeiről, ugyanezen év tavaszán azt a rendkívüli megbízást kapta "mozgalmiinstruktorától" hogy fordíttassa le németből magyarra az Auschwitzi Jegyzőkönyvet és szervezze meg bizalmas kézbesítését a kijelölt címzettekhez. Néhány hónappal később tagja volt annak a küldöttségnek, amely Horthy Miklós számára dokumentumokkal bizonyította a gázkamrák működését. aminek feltehetően jelentős szerepe volt a fővárosi zsidóság elszállításának felfüggesztésében. Az Internacional Hebrew Christian Allience (IHCA) ökumenikus, nemzetközi szervezet, amely a faji és felekezeti előítéletek leküzdését tartja egyik fő feladatának, a második világháború alatt kitüntető elismerést alapított és 800 angol font jutalmat szavazott meg annak az egyházi személynek, aki a németek megszállta országok valamelyikében a legeredményesebb embermentő munkát végzi. Az IHCA 1948-as londoni kongresszusa Éliás Józsefnek ítélte ezt az egyszeri elismerést és a jutalmat.
Néhány évvel a 2. világháború lezárását követően azonban konfliktusba került egyházával miután 1951-ben javaslatot tett, hogy a Rákosi-rendszerben kitelepítettek számára is szervezzék meg ugyanazt a mentőszolgálatot, mint amit annak idején a zsidó származásuk miatt üldözött egyháztagok megmentésére hoztak létre. Javaslata miatt büntetésből egyházmegyei lelkész lett és évekig eltiltották a szószéki szolgálattól. Később több áthelyezést követően Debrecenben gyakorolhatta lelkipásztori hivatását, de csak 1973-ig, miután felettesei előbb felfüggesztették, majd rokkantnyugdíjazták amiatt, hogy leleplezett egy az egyházon belüli, nagy volumenű, engedély nélküli ingatlaneladást amelyben igen magas állami és egyházi vezetők vettek részt. Ezt követően a publikációs lehetőségeitől is megfosztották, Magyarországon nem jelenhettek meg írásai. Fenti, árverésre bocsájtott kétkötetes teológiai tanulmánya is az NSZK-ban került kiadásra, melyben az 1942-1947 között megélt "élmények" hatására a Szentírás szövegeiben vizsgálja az lzráel-gyűlölet lélektani, történeti, társadalmi és vallási gyökereit.

Gadó György (1930 - ), a '80-as években a szamizdat mozgalom egyik központi alakja, azon belül a mindössze 3 lapszámot megélt "Magyar Zsidó" szamizdat periodika kiadója.

Fűzve, kiadói borítékban.

további képek