categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
d'Ancona, Jacob : A fény városa
- description
- additional information
A Marco Polo előtt Kínában járt utazó szenzációs naplója
A 49 éves itáliai zsidó kereskedő, Jacob 1270. április 16-án indult el árukkal megrakodott hajóin, hogy felfedezze Kína mesés kincseit és természetesen azért, hogy kereskedjen velük. 1273. május 5-én érkezett vissza Anconába. Útjáról feljegyzéseket készített. Naplójában olasz, latin és héber nyelven számolt be finom részletességgel a kor jól szervezett kereskedelmi hálózatáról, a bizományosi-ügynöki kapcsolatokról, a raktárházak szerepéről, az adás-vétel fogásairól. A kézirat nagyobbik része Kína talán leghatalmasabb városa, Zaitun, A Fény Városa mindennapi életét mutatja be lenyűgöző elmélyültséggel és kifejező erővel. Az élet nagyobb és apróbb kérdései: születés és halál, házasság és gyermeknevelés, étkezés és szórakozás, öltözködés és gyógyítás, szerelem és szeretkezés szokásai tárulnak a szemünk elé. Jacob kivívott tekintélyével idegenként is bekerült a várost vezető elit társasági köreibe, így első kézből számolhatott be arról, hogy a hatalom és kormányzás, a tatár háborús fenyegetettség, a szegénység és gazdagság kérdései hogyan osztották meg a város vezetését és a közvéleményt. Jacobot műveltsége és mély hitbéli meggyőződése állandó vitára és érvei ütköztetésére sarkallta a helybéli politika és kulturális élet szereplőivel, így naplója nem csupán a korabeli útleírás, hanem a hitvitázó írások képviselője is. Jacob D'Ancona feljegyzéseit David Selbourne angol tudós tette közzé. A szenzációs lelet azonnal a figyelem középpontjába került, hiszen Jacob úti beszámolója korban megelőzi Marco Polo útinaplóját, „A Csodák Könyvé”-t. És azért is, mert Jacob munkája leírásaiban kifinomultabb, s ráadásul feltárja a selyemkészítés, a könyvnyomtatás rejtelmeit, a teakészítés titkolt részleteit, amelyekről Marco Polo nem írt, azzal érvelve, hogy azok „államtitkok”. Selbourne páratlan felfedezése óriási vitát is kavart, amely napról napra csak dagad, és legalább annyian megkérdőjelezik a kézirat hitelességét, mint annak idején Marco Poloét. Angliától Olaszországon át Kínáig újabb és újabb kiadások jelzik, hogy tudósok és kíváncsi olvasók veszik egyaránt kézbe Jacob naplóját megtudni, hogy írása a korai útleírások legjobbika vagy pedig szenzációs hamisítvány. Bármelyik is, A Fény Városa Szaffkó Péter avatott magyar fordításában az utóbbi évek legnagyobb könyvélménye lehet.
A 49 éves itáliai zsidó kereskedő, Jacob 1270. április 16-án indult el árukkal megrakodott hajóin, hogy felfedezze Kína mesés kincseit és természetesen azért, hogy kereskedjen velük. 1273. május 5-én érkezett vissza Anconába. Útjáról feljegyzéseket készített. Naplójában olasz, latin és héber nyelven számolt be finom részletességgel a kor jól szervezett kereskedelmi hálózatáról, a bizományosi-ügynöki kapcsolatokról, a raktárházak szerepéről, az adás-vétel fogásairól. A kézirat nagyobbik része Kína talán leghatalmasabb városa, Zaitun, A Fény Városa mindennapi életét mutatja be lenyűgöző elmélyültséggel és kifejező erővel. Az élet nagyobb és apróbb kérdései: születés és halál, házasság és gyermeknevelés, étkezés és szórakozás, öltözködés és gyógyítás, szerelem és szeretkezés szokásai tárulnak a szemünk elé. Jacob kivívott tekintélyével idegenként is bekerült a várost vezető elit társasági köreibe, így első kézből számolhatott be arról, hogy a hatalom és kormányzás, a tatár háborús fenyegetettség, a szegénység és gazdagság kérdései hogyan osztották meg a város vezetését és a közvéleményt. Jacobot műveltsége és mély hitbéli meggyőződése állandó vitára és érvei ütköztetésére sarkallta a helybéli politika és kulturális élet szereplőivel, így naplója nem csupán a korabeli útleírás, hanem a hitvitázó írások képviselője is. Jacob D'Ancona feljegyzéseit David Selbourne angol tudós tette közzé. A szenzációs lelet azonnal a figyelem középpontjába került, hiszen Jacob úti beszámolója korban megelőzi Marco Polo útinaplóját, „A Csodák Könyvé”-t. És azért is, mert Jacob munkája leírásaiban kifinomultabb, s ráadásul feltárja a selyemkészítés, a könyvnyomtatás rejtelmeit, a teakészítés titkolt részleteit, amelyekről Marco Polo nem írt, azzal érvelve, hogy azok „államtitkok”. Selbourne páratlan felfedezése óriási vitát is kavart, amely napról napra csak dagad, és legalább annyian megkérdőjelezik a kézirat hitelességét, mint annak idején Marco Poloét. Angliától Olaszországon át Kínáig újabb és újabb kiadások jelzik, hogy tudósok és kíváncsi olvasók veszik egyaránt kézbe Jacob naplóját megtudni, hogy írása a korai útleírások legjobbika vagy pedig szenzációs hamisítvány. Bármelyik is, A Fény Városa Szaffkó Péter avatott magyar fordításában az utóbbi évek legnagyobb könyvélménye lehet.
condition: | |
category: | Books > Geography > |
category: | Books > Geography > Travel stories > |
publisher: | Csokonai, 1999 |
item number / ISBN: | 0008827 |
binding: | hardcover |
pages: | 331 |
language: | Hungarian |