Az 1991 utáni délszláv háborúk az európai történelem 1945 óta legvéresebb – talán ma is csupán szünetelő – eseményei voltak, s méltán állnak mind a szakmai, mind a közérdeklődés előterében. Nem véletlen, hogy a jugoszláv kérdés az elmúlt évek európai publicisztikájának leggyakoribb témáihoz tartozott. Néhány írás ugyan megjelent már a magyar könyvpiacon e témában, de a történetírás és a politológia eszköztárán alapuló összefogás még nem született.

A szerző a jugoszlávizmusnak és a délszláv államok önrendelkezési törekvéseinek egymáshoz való viszonyát történetileg bemutató bevezető után részletesen tárgyalja az ország nacionalizálódásának folyamatát és okait az 1970-1980-as években, majd elemzi a titói föderációt gyakorlatilag már megsemmisítő ún. antibürokratikus forradalmat és a köztársaságok politikai vitáját Jugoszlávia átszervezéséről. Ezt követően – e kötet terjedelmének csaknem a felében – az 1991-1995-ös háborús évek eseményeit foglalja össze. A könyv bemutatja a háború kronológiáját és politikus főszereplőit, majd a délszláv államok néhány jellemző adatsorát ismertető függelékkel és térképsorral, valamint névmutatóval zárul.

Az ismeretek összefoglalásával és rendezésével hiánypótló munka reményeink szerint hozzájárul a Magyarországgal szomszédos és sok hasonló problémával küzdő délszláv régió (amely régióban a magyar nemzet egy rész közvetlenül is érintett) jobb megismeréséhez. A kötet hasznosítható a felsőoktatásban, s a téma tragikus közelmúltbeli aktualitása miatt számot tarthat a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is.