Fülöp Zsigmond : A bölcsek köve

2. átdolgozott kiadás.

A máskülönben eléggé tekintélyes magyar természettudományi irodalomnak mindeddig volt egy nagy hézaga: soha senki nem írta meg magyar nyelven a vegytan történetét. Tudtommal az én igénytelen - bár évek szorgalmas munkájával összeállított - művem az első ezen a téren. Talán irodalmunknak ez a hézaga az oka annak a feltűnő tájékozatlanságnak, amit még egyetemi képzettségű vegyészek körében is tapasztaltam, ha a vegytan történeti részéről volt szó. Még csak a nevét se ismerik a vegytantörténet néhány olyan nagyobb alakjának, akikről oldalakat írtam ebben a könyvben. Természetes következménye ez annak, hogy a főiskolai vegytan-oktatás teljesen elhanyagolja e tudomány történetének ismeretét. Ez is megérthető: a vegytan talán a legszélesebb körű, legtöbb ismeretanyagot felölelő ága a természettudománynak; a legszükségesebb elméleti és gyakorlati tudnivalók közlése illetve megszerzése teljesen igénybeveszi a néhány egyetemi évet, nem jut idő a tudomány történeti részére. Igy esik meg, hogy maguk a vegyészek is legföljebb csak azokat a neveket ismerik szaktudományuk történetéből, amelyekhez valami korszakos jelentőségű fölfedezés, reform, valami fontos szabály, törvény vagy készülék kapcsolódik - de nincsen áttekintésük magának a vegytan-tudománynak történeti kialakulásáról, fokozatos fejlődéséről.