Illusztrálta: Josef Liesler.

Bidpai meséi több változatban ismeretesek szerte a világon, és az i. sz. 300 körül keletkezett óind mesegyűjteményből, a Pancsatantrából veszik eredetüket. Az ősi Pancsatantra, azaz „ötös könyv”, sem teljes egészében, sem eredeti formájában nem maradt fenn. Indiai származékai közül legismertebb az úgynevezett „egyszerűbb” és az „ékesebb” szöveg, mely verses tanulságokkal átszőtt prózai elbeszéléseket, jobbára állatmeséket tartalmaz. A későbbi évszázadok során ezek a mesék megkezdték vándorútjukat, eljutottak a szomszéd népekhez, lefordították őket középperzsa, ószíriai és arab nyelvre, s szerzőjüknek akkor már Budpai indiai mesemondót tartották. Az arab fordítás révén kerültek el aztán csaknem minden ázsiai és európai néphez. Magyar származékai is ismertek a XVIII. századból. A Pancsatantra az ősi India lakossága különböző rétegeinek életét, szokásait, erkölcsi felfogását tükrözi. A benne foglalt történetek találóak, elevenek, ötletesek, mulatságosak, lényeges tanulságuk: az okos boldogul, az ostoba pórul jár. A mesék bátor, eszes, ügyes hősei nemegyszer mulatnak királyok, istenek, fejedelmek, brahmanok rovására, s kerülnek ki győztesen az ellenük folytatott küzdelemből. Az eredeti mesegyűjteményt persze a különböző korokban többször is átdolgozták, nemcsak magában Indiában, hanem más országokban is, ahová eljutottak. A Pancsatantra az „okosság” tankönyve akart lenni, amelyből királyi sarjak tanulják a bölcs kormányzás szabályait s az életbölcsességet, az átdolgozások hát ennek megfelelően helyenként tompították a mesékben megnyilvánuló népi tiltakozást s az uralkodók, gazdagok ellen irányuló bírálatot. Lényegükben mégis megőrizték élüket, mely az elnyomók és kiszolgálóik ellen irányult. A neves cseh író, Ivan Olbracht, Eduard Válecka cseh nyelvű átdolgozásában ismerte Bidpai meséit, s ezek szövegét írta át a maga egyéni módján. A bennük foglalt ősi népi bölcsességet, az örök lényeget megtartva, „korszerűsítette” ezeket a kedves állatmeséket, szemléletben és felfogásban közelebb hozva őket a mai olvasóhoz.

more images